Jól szigetelő nyílászárók

A korszerű ? a hőtechnikai követelményeknek megfelelő ? nyílászárórendszerekkel nagy felületeket is boríthatnak ablakok, ajtók ? anélkül, hogy a fűtési energia jelentős mennyiségben távozna rajtuk. Az persze tény, hogy az üvegezett felületek hőátbocsátása soha nem lesz olyan alacsony, mint a tömör külső falé (követelményérték U: 0,45 [W/m2K]), de a mesterséges fény is energiát igényel.

A hazai lakások fűtésére fordított energia durván kétszerese a nyugat-európainak. Ennek egyik oka a nyílászárók állapota, ami nemcsak magára a nyílászáróra vonatkozik, hanem annak beépítésére is. (Egy átlagos épület fűtésének kb. 60 százalékát teszi ki a nyílászárók hőfogyasztása, azaz ott távozik a legtöbb meleg.)

Válasszunk minőséget!

Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI ? az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, va lamint forgalomba hozatalának vizsgálatára ki jelölt szervezet) szakemberei ta lálkoztak már olyan kirívóan rossz példával is a beépítések vizsgálata során, hogy a 10. emeleten kizárólag purhabbal, mintegy "beragasztották" az ablakot, de megesett már az is, hogy a nyílászárót keresztbe építették be. Szintén gyakori hiba, hogy a vízelvezetést nem oldják meg, s a nyílászáró környéke beázik, vagy a méretre gyártott, de pontatlanul méretezett nyílászárók rögzítése és tömítése mind statikailag, mind hőszigetelési szempontból komoly kívánnivalókat hagy maga után.
Tehát mind gyártó, mind kivitelező tekintetében érdemes minőséget választani, ha nyílászárócserére szánjuk el magunkat. A kínálat óriási, a piaci igényekhez képest ma a hatszorosára becsülik a hazai ablakgyártók kapacitását. A szakértők szerint a kínált termékek többsége az európai minőségnek megfelelő színvonalú termék, de változatlanul nagy a ? szabványoknak ugyan megfelelő, de ? minőségileg kevésbé igényes termékek kínálata, s szép számmal akadnak a megfelelő engedélyek és tanúsítványok nélkül forgalmazott termékek és vállalkozók is. Senkit ne tévesszen meg a termékeken feltüntetett CE-jelzés, ez nem minőségi tanúsítvány. Ha minőségi terméket és kivitelezőt keresünk, akkor érdemes az ÉMI-engedélyeknek és -tanúsítványoknak utánanézni. A nem szakkereskedésekben készen kapható előre gyártott műanyag nyílászárók tulajdonságainak pedig különösen alaposan nézzünk utána, mert a szakemberek szerint ezek között szép számmal akad kevésbé jó minőségű termék.

A felső képen a nyílászáró helyes beépítése látható, a lentin a tok alsó részénél a vízelvezetőket bevakolták, és helyette a falba egy elektromos szerelésekhez használatos műanyag profilt építettek be, ami persze semmilyen vízelvezetést nem old meg, így a parapetbe vezették a vizet.

Magánerős panelfelújítás során a 7. emeleten több lakásnál elméretezett ? a tok és az ablaknyílás közötti távolság jóval nagyobb a megengedettnél ? műanyag nyílászárókat építettek be mindenféle mechanikai rögzítés nélkül, csak purhabbal ?beragasztva?. Általában csavarral rögzítik a nyílászárókat, amelyeknek a tokon belül látszania kell, a rögzítővas alkalmazásánál pedig többnyire takarólécet használnak.

Műanyagot, vagy nem műanyagot?

Sokan azért viszolyognak a PVC-nyílászáróktól, mert úgy tudják, hogy még mindig ólomadalékot tartalmaznak, de ma már ez nem így van, és a PVC-hulladék is újrahasznosítható a gyártási folyamatban. Sokan a statikai stabilitását kérdőjelezik meg. Tény, hogy a korábban gyártott ablakoknál volt ilyen gond, de a mai minőségi szerkezeteket olyan acélmerevítéssel látják el, amelyeknél ez a probléma nem merül fel. Más azért húzódozik, mert a rossz szellőzés miatti páralecsapódást és penészesedést kizárólag a műanyag nyílászáróknak tulajdonítják, holott ez más alapanyagból készült nyílászáróknál is előfordulhat a rosszul (vagy nem) tervezett szellőzésnél. Különösen gyakori az olyan lakásoknál, amelyeknél a vizes helységeknek csak szellőzőaknás légcserét biztosítanak. Egyébként a minőségi nyílászárórendszerekhez ? és nem csak a PVC-ből készültekhez ? már készülnek automatikus légbevezetők, de ezekre általában csak akkor van szükség, ha másként nem oldható meg a lakás megfelelő légcseréje. Az ÉMI bevizsgálásai szerint gyakorlatilag mindegy, hogy milyen anyagból készül a nyílászáró, csak megfelelően legyen elkészítve. A korszerű gyártástechnológia nagyon pontos betartásával, igényes kivitelezéssel és beépítéssel bármely alapanyagból készült termék eleget tesz a követelményeknek. Tény, hogy nagy előnye a ma már korszerű gyártástechnológiával, a legkülönfélébb színekben, dizájnnal készült műanyag nyílászáróknak, hogy minimális gondozás mellett egy emberöltőt is kiszolgálnak, mintegy 40-50 évig használhatók.

Amikor bevizsgálnak egy nyílászárót, akkor lég- és vízzárását, hőtechnikai jellemzőit és léghanggátlását (hangszigetelését) veszik górcső alá.

Légzárás: a nyílászáró illeszkedő felületeire (szárnyak és a tok) vonatkozó tulajdonság a kívánatos légáteresztést is figyelembe véve, amelyet osztályba sorolással adnak meg. A légáteresztésnél a 4-es osztály a legjobb.

Vízzárás: A vízáteresztést kilenc osztályba sorolják, de hogy milyen vízzáró tulajdonságú nyílászáróra van szükség, azt a magasság és a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. A 30 m-nél kisebb beépítési magasságnál megfelelőek a 4?6-os osztályba soroltak is. (Ma már többnyire csak kétlépcsős tömítéssel ellátott ütközési hézagú nyílászárókat forgalmaznak, de a készíttetésnél erre érdemes odafigyelni.)

Hőtechnikai tulajdonságok: ezek azt mutatják, hogy a nyílászárónak téli, nyári időjárás mellett milyen az energiaáteresztő képessége. A keret- és tokszerkezeten, az üvegezésen, ajtó esetében az ajtólapon, illetve annak keretkitöltésén keresztül a hőmérséklet- különbség hatására létrejövő hőáram hogyan jellemezhető, pontosabban a hőátbocsátási tulajdonsága milyen. Ezt a hőátbocsátási tényezővel határozzák meg, s rendeletben írják elő a követelményeket (lásd a táblázatunkat). A rendeletben előírtaknál jobb hőátbocsátási tényezőkkel rendelkező nyílászárók is kaphatók, ami a műanyag nyílászárók esetében magasabb (lég)kamraszámot és egyben nagyobb profilvastagságot jelent. Ma nálunk a három légkamrás (58?62 mm beépítési mélységű) ablakok iránt a legnagyobb a kereslet. Tény, hogy drágábbak, de már a még korszerűbb 4-8 kamrás (70-80 mm beépítési mélységű) típusokból is széles a kínálat.

A másik hőtechnikai jellemző a szerkezet, az illesztés és a beépítés résein keresztül létrejövő légáteresztés (filtráció) energiaértéke. A 80-as évek építésügyi előírásainak megfelelően az ablakok légáteresztése jelentősen csökkent, szinte megszüntetve a szükséges légcserét is. Ma a korszerű fa-, műanyag és alumíniumablakoknál már nem a túlzott légáteresztés, hanem annak hiánya okozza a nagyobb gondot. Ennek kiküszöbölésére egyre gyakrabban helyeznek el légáteresztést szabályzó szerkezeteket (résszellőző) az ablakon vagy az ablak közelében.
A hőtechnikai tulajdonságokat alapvetően határozzák meg az üvegezés tulajdonságai. A normál ablaküveget a fenti követelmények értelmében elfelejthetjük. Minden követelmény ellenére gyakori, hogy nagyon magas U-értékkel rendelkező üvegezést alkalmaznak. A nyílászáró kiválasztásánál érdemes két dolgot szem előtt tartani: többrétegű legyen az üvegezés ? ma már a három üvegréteg sem ritka ?, és azt, hogy az egyes üvegtáblákon van-e hővédő bevonat. A háromrétegű üvegezésnél akár két réteg is lehet hővédő bevonatú. Például kétrétegű üvegnél, ha nincs hővédő bevonat, az U-érték 2,8-3, ha az egyik táblán van ilyen bevonat, akkor 1,4 lesz, ha pedig argongáz van a két tábla között, akkor 1,1 körül mozog ez az érték.

Léghanggátlás, vagyis a hangszigetelő tulajdonság: Szabvány határozza meg öt Dizájn szempontjából is széles a választék, a legkülönfélébb színekben, borításokkal kaphatók már nyílászárók. Ez egy aluborítású négy légkamrás ablak, amelynél a borítás alatt még egy légréteg helyezkedik el. ún. teljesítményfokozattal (H1-H5-ig), az alábbi táblázat szerint. Akik forgalmas utcára néző ablakot, ajtót cserélnek, azok mindenképpen kérdezzenek rá e tulajdonságokra.

A beépítésnél a legfontosabb követelmény a megfelelő rögzítés, tömítés és szigetelés.

Méretezés, elhelyezés, beállítás: A műanyag nyílászárók többsége importált műanyag profilból, méretre készül. Sajnos a pontatlan méretfelvételnek köszönhetően akár 5?6 cm-es tok és fal közötti távolság sem számít ritkaságnak a kivitelezés során, amit aztán purhabbal kitöltenek, ami semmire sem megoldás. A megengedett távolság a nyílászáró tokja és a fal között körben 1 cm. Az ablaknyílás síkjában általában középre helyezik a tokot, ha azonban a külső síkra helyezett megoldást választunk, akkor a tömítésre fokozottan ügyelni kell.

Rögzítés (mechanikai): A rögzítési pontokat úgy kell kijelölni, hogy a sarkoktól min. 15 cm-re legyenek, egyébként meg max. 70 cm-ként kell a csavarokat elhelyezni. A nagyobb (3?4 m fölötti) szerkezeteknél a dilatáció miatt is fontos, hogy a sarkoktól 15 cm-re legyenek a rögzítési pontok. A különböző rendszereknek saját dilatációs profilja van, amit pl. két tok összeillesztésénél alkalmazni kell. Például egy 150×150 cm-es ablakot nyolc ponton kell rögzíteni, 120?150-es dűbeleket használva, s a falba legalább 5?6 cm-re kell besüllyednie a csavarnak. Mindenképpen figyelembe kell venni a gyártó dűbelre és a csavarra vonatkozó ajánlásait, mert azt a nyílászáró tokszerkezete (a légkamrák elhelyezkedése) is meghatározza. A minőségi termékeket gyártók ajánlatot tesznek, hogy milyen falazathoz milyen fajta és méretű dűbelre van szükség az adott méretű nyílászáróhoz; ajtók esetében pedig pántokkal, kilinccsel, küszöbbel kapcsolatos ajánlásokat is megfogalmaznak. Ez a látszólag roppant egyszerű feladat is számtalan hibaforrást jelent. A csavaros rögzítés mellett elfogadott technológia a rögzítővassal történő beépítés is.

A nyílászárók alátámasztásánál csak tartós, nem korhadó műanyag teherhordó ékeket (ún. üvegezőéket) szabad használni, amelyeknek benne kell maradnia a fúgában, ennek hiánya nagyobb szerkezeteknél deformálódást okozhat. (Nem tévesztendő össze a pozicionáláshoz használatos faékekkel.) Ez nálunk nem elterjedt, ismert gyakorlat, így a nem a rendszer beépítésére kiképzett kivitelezők többsége ilyet nem alkalmaz. Az ékeket alul, osztásoknál, a nyitási pontoknál kell elhelyezni, amit a beépítési útmutatók is tartalmaznak.





Tömítés és szigetelés: A beépítési fugáknál a rossz tömítés és a hőszigetelés miatt a hőhíd következtében könnyen kialakulhat a párakicsapódás (és penészesedés). Ezért érdemes jó minőségű anyagokat választani, és lehetőleg egy rendszer anyagaival elvégezni ezt a munkát. (Az olcsóbb, pl. szilikonos ragasztóknál előfordulhat, hogy nagyobb a töltőanyag aránya a megengedettnél, s így a kötés nem lesz megfelelő.) A páraáteresztés szempontjából belül mindig tömítettebb legyen a fuga, mint kívül. Sokféle kombináció lehetséges.

Ami általános, hogy a rögzített tokszerkezet és az ablaknyílás közötti rést körben habbal töltik ki. Ez a módszer sajnos a legkevésbé jó megoldás.	Ezután a kültér felőli oldalon a tok széle és a fal közé körben zárt cellás habcsíkot illesz tenek. (A szemléltetés kedvéért használtak piros szalagot.)	Ha a káva takarja a tokot, akkor levegőre táguló, komprimált szalagot ragasztunk fel a beillesztés előtt. 1-1,5 óra alatt teljesen kitölti a rést, és vízzáró.	Majd szintén a kültér felőli oldalon szilikonnal lezárják a fugát, amit egyenletesen eldolgoznak. Vízbe mártott ujjal húzzuk egyenletesre.
Utána hőszigetelő szalaggal leragasztják a fúgát, amelyet a falazat hőszigetelő vakolata fog borítani.	A beltérből belső ablakfóliával(butil vagy EPDM alapanyagú) ragasztjuk körbe, ami vakolható, vagy szegőléccel takarható.	A másik megoldás az ablakfólia, amit a tok talpára ragasztanak, majd az ablak behelyezése után  a habbal kitöltik.	A gyártó által megadott csavart használjuk. A sarkoknál 15 cm-nél közelebb ne rögzítsünk.

Jó tudni!

1. Ha nyílászárócserét tervezünk, érdemes alapos felkészülés után választani gyártót és kivitelezőt vagy keresni szaküzletet. A weben bőségesen található információ, a tájékozódást kezdhetjük itt is: // nyilaszaro.lap.hu
2. A piacon a szükséges engedélyek és megfelelőségi tanúsítványok nélkül is forgalmaznak és kiviteleznek nyílászárókat. Kész termékek esetén a forgalmazótól áttekintésre kérjük el a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot (ez tartalmazza a legfontosabb tanúsítványok, vizsgálatok felsorolását). Ha ilyet nem tudnak adni ? a tapasztalatok szerint ilyen eset szép számmal akad ?, akkor nyílászárók esetében nem érdemes kockáztatni.
3. A méretre készült nyílászáróknál a forgalmazók általában kivitelezést is vállalnak, ők rendelik meg a gyártótól. Az esetleges reklamációk miatt szerencsés, ha olyan kivitelezőt (forgalmazót) választunk, amelyik egyben a gyártó is, a gyártó ugyanis csak szakszerű beépítés esetén vállalja a garanciát.
4.Ha valamiben bizonytalanok vagyunk, akkor importált műanyag profilokból készült termékeknél érdemes a rendszergazdaimportőrnél érdeklődni.