Ház fűtési költség nélkül

A DVD-n májusban megjelenő, az építkezés két évét folyamatosan rögzítő Fészekrakók című szórakoztató- ismeretterjesztő film sok gyakorlati tudnivalóval látja el a passzívház-építési technológia iránt érdeklődő laikusokat és szakembereket.

Az aktív fűtési rendszer nélkül működő paszszívház építésének elmélete lassan húszéves múltra tekinthet vissza. A Németországban elsőként felépített passszívház is úgy tizenöt éve áll, és azóta már több mint hatezret építettek szerte a világon. A roppant egyszerű alapelv mit sem változott, s a klímaváltozás riasztó jelei, az energiaárak elszabadulása miatt egyre időszerűbbé válik. A passzívház működésének lényege, hogy a kifelé áramló hőveszteséget minimálisra csökkenti, a beáramló napenergiát, illetve az épületben keletkező ún. hulladékhőt viszont folyamatosan újrahasznosítja. A falakon kiáramló vagy a légcsere során a szabadba kerülő hő távozását a megfelelő hőszigetelés, a tökéletes légzárás, a hőhídmentes falak és az e célra kifejlesztett, jól záró, különleges üvegezésű nyílászárók akadályozzák meg. A passzívházban központi kérdés a szellőzés, ugyanis a hagyományos szellőztetéssel tetemes mennyiségű hő vész kárba, ezért szellőzőberendezés ellenőrzi az állandó légáramlást úgy, hogy az elhasznált levegő hőjét újrahasznosítja a beáramló friss levegő felmelegítésére. Így a passzívházaknál minimálisra csökken az energiafogyasztás ? 15 kWh/m3/év ?, amit biztosíthatnak hagyományos módon is, de megújuló energiaforrásból is, például napelemekkel vagy hőszivattyúval. A pilisi ökoház vízgazdálkodásában is környezetkímélő, szelektíven gyűjti és tisztítja a szennyvizet, valamint az esővíz felhasználásával csökkenti a drága ivóvíz pazarlását WCöblítésre vagy mosásra. A szelektív hulladékgyűjtéssel és a komposztálással a háztartásban keletkező hulladék újrahasznosíthatóvá, ill. a természetbe visszaforgathatóvá válik. Ma Magyarországon az Európában irányadó minősítési rendszert működtető Passivhaus Institut besorolása szerint három ház tekinthető ultraalacsony energiafelhasználásúnak, a fogyasztása alapján háromliteresnek is nevezett kategóriába tartozónak. Ezek egyike a Fészekrakók című filmben bemutatott 200 m2-es, kétszintes családi ház, amelynek energiafelhasználása csekély mértékben haladja csak meg a passzívháztól elvártakat ? 23 kWh/m2/év.

Légzárás és hőszigetelés

Tökéletesen légzáró épület persze nincs, de a passzívházak építésénél ez a cél, amit nálunk csak különösen jól megválogatott kivitelezők építményei közelítenek meg. Gondoljunk csak arra, milyen gyakori probléma az új építésű házaknál is a hőhíd miatti penészesedés a födémek, illetve a nyílászárók környékén, ami a rosszul kivitelezett hőszigetelésnek ?köszönhető?. A mediterrán stílusú lakóház homlokzati falai EPS-beton (Baucell polisztirol- beton) építőelemekből készültek, amelyek külső hőszigetelése 30 cm, a belső 5 cm vastag polisztirol, köztük pedig 15 cm vasalt beton van. Így az 50 cm vastag falazat hőátbocsátási tényezője 0,09 W/m2K. (Ma nálunk a követelményérték 0,45 W/m2K, összehasonlításként egy 25 cm vastag tömör téglafal hőátbocsátási tényezője általában 1,3?2 W/m2K.) Az épület légzárását ellenőrző BlowerDoor teszt szerint teljesen kész állapotban megfelelt a passzívháztól elvárt 60%-os légcsereértéknek. (A hazai lakásállománynál ez az érték átlagosan úgy 300% körül mozog, vagyis légtérfogata óránként 2-3 alkalommal cserélődik ki.) A zárófödém hőszigetelésénél hővisszaverő fóliát és újrahasznosított papírból gyártott, gépi légnyomással, hézagmentesen bedolgozható, önterülő cellulózrostot (Thermoflocot) használtak, amelynek hővezetése (?): 0,04 W/mK.

Gépészeti szempontból a legfontosabb berendezése a hővisszanyerőszellőztető berendezés, amely a kimenő beltéri levegőből visszanyert hőenergiát részben a levegő megfelelő temperálására, részben meleg víz előállítására fordítja. A szellőztetőberendezésekkel nemcsak a megfelelő minőségű és hőmérsékletű levegő biztosítható, hanem a tetemes tömeget képviselő falak állandó hőmérséklete is. A szellőztetőrendszerhez egy levegő-talaj hőcserélő kapcsolódik, ami a két méter mélyen elhelyezett csőrendszeren keresztül juttatja be a friss levegőt. Mivel ebben a mélységben a talaj hőmérséklete +10 ?C, így télen a rendszer a levegő előmelegítésére, nyáron pedig hűtésére alkalmas. A csőrendszer antibakteriális, csíramentes belső bevonattal ellátott. Az öttagú családnál tetemes mennyiségű hulladékhő keletkezik a házban, amit a kimenő meleg levegőből von el a hőcserélő berendezés. Naponta főznek, a három gyerek mellett a mosás is gyakori. A világítás köztudottan nagy hőtermelő, mert a világítótestek ? ellenére ? a felvett energiának csak 8-10 százalékát fordítják világításra, a többi hővé alakul, és a család tagjai is hőtermelők, hiszen egy felnőtt 210 W hőenergiát ad le óránként.

A hőszivattyú és a tartalékfűtés

A biztonság kedvéért aktív fűtési rendszert is beépítettek a házba, amelynek energiaellátását a talajhő felhasználásával ún. szondás hőszivattyú biztosítja, ami egyben a használati meleg víz előállításához is hozzájárul. A két, egyenként nyolcvan méter mély fúrt kútba helyezett, műanyag csövekből álló talajszondában fagyásgátló folyadék van, amely a hőt a mélybe- és visszafelé áramláskor veszi fel. A házba szállított hőből némi elektromos energia felhasználásával a gép nagy nyomáson mintegy 50 fokos hőt állít elő. Egy kW elektromos energia segítségével majdnem 5 kW hőenergia keletkezik. Így ? ha egyáltalán be kell kapcsolni a fűtést ? csak a berendezésben lévő, az összenyomást biztosító kompresszor igényel minimális mennyiségű külső energiát (elektromos áramot), s nem a fűtési rendszerben keringetett víz folyamatos melegen tartása.

Talajszonda és -kollektor

A hőszivattyú a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia elvonásával a hőt alacsony hőfokszintről magasabbra emeli, általában a föld, a víz vagy a levegő által eltárolt napenergiát hasznosítva. Talajszondás rendszer esetén kb. 15 cm átmérőjű, 30-100 méter hosszú lyukat fúrnak függőlegesen a földbe. Ebbe helyezik az U alakú szondát, amelyben a hűtőközeg kering. Így 100-120 wattnyi energia nyerhető. A hőszivatytyús rendszer legstabilabb működése talajszondával érhető el. A talajból kivehető teljesítmény szondával a talaj kötöttségétől függően Magyarországon télen-nyáron egyaránt 60- 100 W/fm. A bemutatott házban talajszondás hőszivattyú működik. A talajkollektoros rendszer esetében több száz méter hosszú speciális kemény PVCköpennyel ellátott rézcsöveket vagy polietiléncsöveket fektetnek le 1,5-3 méter mélyen, így négyzetméterenként 20- 30 wattnyi energia nyerhető. Ez az érték függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától és az esetleges talajvíztől, no meg a kollektor elhelyezési mélységétől.

Vízgazdálkodás

A falu nem csatornázott, így az általánosan elterjedt zárt szennyvíztározó helyett (amit havonta ?szippantással? üríteni kell) kiépült egy a családi házakhoz kifejlesztett biológiai szennyvíztisztító (Epurbloc). Ennek az ún. oldómedencéjében lévő baktériumok lebontják a háztartás szennyvizét a talaj számára befogadható és a talajfelszín alatti, gyökérzónás ?öntözésre? alkalmas tápanyagdús szennyvízre. Ezt a rendszert 2-3 évente kell szippantással karbantartani.

 A szennyvíz kezeléséhez a házban két különálló szennyvízelvezető-hálózatot építettek ki, amely elkülönítetten kezeli a WC, mosogató és a mosógép, illetve a mosdó, a kád és a zuhany szennyvizét. Előbbi a biológiai szennyvíztisztító rendszerbe kerül, utóbbit pedig egy különleges berendezés (Pontos AquaCycle) felfogja, szűri, tisztítja, csirátlanítja, és visszaszivattyúzza a WC-öblítőkbe, valamint a mosógéphez. A rendszerhez csatlakoztattak a 12 m3-es esővízgyűjtő ciszternából egy különleges szivattyút (Grundfos szivattyús vízellátó berendezés) is, ami az ún. szürkevízhálózatba juttatja a mechanikailag szűrt esővizet. A szürkevízellátást biztosító rendszer csak akkor kapcsol át a vezetékes ivóvízre, ha sem a víztisztító, sem az esővízellátó nem biztosít kellő mennyiséget. Ezzel a rendszerrel mintegy felére csökken a család ivóvízfelhasználása.

Az általános kivitelezést végző Bauland Kft. vezetője, Béleczki Attila szerint minimális többletköltséggel nálunk is felépíthető lenne egy passzívház, ?csak el kell hinni, hogy tényleg működik fűtés nélkül, és akkor nincs szükség a tartalékfűtést működtető berendezésekre. És kell hozzá az építészből, épületgépészből, a kivitelezőből, építtetőből álló szorosan együttműködő team, amely a telek kiválasztásától kezdve mindent megvitat, minden részletre kiterjedő pontos terveket készít, és azt kivitelezi.? Tegyük hozzá: szigorúan betartva a technológiai fegyelmet.