Amit a burkolólapokról tudni kell

Vízfelvétel, kopásállóság, tónus, méret? ? ilyen információkkal halmoz el egy felkészült eladó, ha a szakboltban keresgélünk. Ha nincs szerencsénk, akkor nem találunk felkészült eladót, s magunknak kell boldogulni a burkolólap kiválasztásában. A szín és a minta eldöntése könnyen megy, hamar beleszeretünk egy-egy mutatós összeállításba, de ez nem elegendő ahhoz, hogy valóban jó minőségű lapokat válasszunk. Mit is jelentenek a burkolólapoknál feltüntetett jellemzők, milyen tulajdonságainak kell lennie a burkolólapnak, amelyre szükségünk van? Ennek megválaszolásához nyújtunk segítséget.

Hatalmas a kínálat a lenyűgözően szép burkolólapokban,s a szemet gyönyörködtető látványtól gyakran eszünkbe sem jut, hogy alaposabban utánanézzünk a műszaki tulajdonságoknak, pedig a kerámiaburkolatok komoly fizikai, mechanikai és vegyi igénybevételnek vannak kitéve. De gyakran a praktikus lakberendezési szempontok is háttérbe szorulnak egy-egy fürdőszoba- vagy konyhaburkolat- kombináció láttán. Pedig ez sem szerencsés, hiszen mégsem cserélhetjük egy-két évenként a hidegburkolatot.

Gyakorlatias szempontok

• Az előszobába és a konyhába ? illetve minden olyan helyiségbe, amelyben sokat közlekedünk ? nagyobb kopásállóságú (magyarán a koptatást jobban álló) lapot válasszunk. Akármilyen gyönyörű egy sötétkék, fekete vagy más, nagyon telített színű padlólap ? azonkívül, hogy korlátozza a berendezési tárgyak színét, stílusát ?, a nagy forgalmú helyekre nem való. A nagy pigmenttartalomnak köszönhetően ugyanis a máz kopásállósága általában gyengébb, mint a kevesebb pigmentet tartalmazóké.
• A fürdőszobába ne válasszunk fényes padlólapot: szinte minden gyártó készít érdesített felületű mázas lapokat is, amelyek csökkentik a csúszásveszélyt. De választhatunk máz nélküli (mázatlan) padlólapot is a vizes helyiségekbe. Ez különösen azoknak ajánlott, akik kedvelik a kicsit tompább, pasztellesebb árnyalatokat, mert a mázatlan kerámiák színe soha nem olyan élő, fényes és telített, mint a mázasaké. Ezt a konyhában is érdemes szem előtt tartani, mert a lecsöppenő folyadék itt is balesetveszélyes.
• A teraszok, balkonok, kinti lépcsők burkolásánál a fagyállóság, illetve a csúszásgátlás a fontos szempont. Erre főleg a kis vízfelvevő képességű lapokat ajánlják, leginkább az úgynevezett greslapokat.
• Ne feledkezzünk meg a színek és minták térérzetet befolyásoló hatásáról sem. A padlóra a falakhoz képest sötétebb árnyalatú burkolót válasszunk, ami a benntartózkodók stabilitásérzete miatt fontos. A függőlegesen, csíkban elhelyezett minták a nagyobb belmagasság érzetét keltik, míg a vízszintesen ? például lábazatként ? elhelyezett díszítőcsík csökkenti a magasságérzetet, és szélesíti a helyiséget. Kis helyiségeknél szerencsés választás, ha a falon fényes burkolat van, ez visszaverve a fényt térnövelő hatású. Az erős színű, nagy minták ? akár a padlón, akár a falon ? és a ferde csíkozás csökkentik a térérzetet, míg a világos színű apró minták és a fal egészén átlósan elhelyezett mintázat vagy csíkozás térnövelő hatású. A több kis helyiségből álló lakásoknál a tagoltságérzet csökkentésére az azonos vagy az azonosságérzetét keltő padlóburkolás ajánlott.

A lábazat csökkenti a magasságérzetet, és érdekesen tagolja a nagy falfelületet. A majdnem teljes magasságban elhelyezett virágminta jól töri meg a nagy, homogén sötétkék felületeket.	A függőlegesen, lazán elhelyezett minta növeli a belmagasságérzetet. A minták ilyen elhelyezésének ? a zuhanykabin két oldalán ? tértagoló hatása is van. Az apró, ritkán rakott minták térnövelők.

Alapanyag és gyártás

A kerámialapok agyag és szilikátok különböző keverékéből készülnek extrudálással (nyújtással) vagy préseléssel. A hagyományos technológia a nyújtás, ma is ezzel készülnek a téglák és egyes tetőcserepek. Az extrudált burkolólapokat finomabb szemcsézetű alapanyagból állítják elő, ilyen például a majolika vagy a cotto burkolólap. Ezek általában magasabb vízfelvételűek (6?16%). A klinkerlapok szintén nyújtással készülnek, de vízfelvételük alacsonyabb, és kiváló fizikai és mechanikai tulajdonságaik vannak. A burkolólapok többsége ma már préseléssel (sajtolással) vagy poralapanyagból készül, esetleg vizes eljárással gyártott, nagyon finom szemcsézetű alapanyagból. Ezek vízfelvétele 0,05?6% között mozog, az olasz és spanyol gyártmányú mázas padlólapok vízfelvétele általában 4-5% körüli. Bármely technológiával készült burkolólap lehet mázas vagy mázatlan.

Minőség és tulajdonságok

A tapasztalatok szerint a legtöbb problémát a fagyállóság, a kopásállóság, a méreteltérés, valamint a szakszerűtlen burkolás okozza. A harmonizált szabvány szerint a burkolólapokat nem kötelező kijelölt szervezettel bevizsgáltatni, ha a gyártó rendelkezik a vizsgálati berendezésekkel. Itthon forgalmazni, beépíteni csak megfelelőség-igazolással rendelkező terméket szabad.( A minőségi gyártóknak érdekük, hogy rendelkezzenek intézeti igazolásokkal.) A burkolólap műszaki tulajdonságairól a gyártó katalógusából, ha pedig ilyen nincs, akkor a szállítói megfelelőségi nyilatkozatból tájékozódhatunk ? ha nem tartjuk elégséges információnak azt, amit a dobozon találunk, márpedig ez könnyen megeshet. Előfordulhat, hogy semmilyen pontos műszaki leírást nem találunk, ilyenkor nem célszerű megvásárolni a lapokat. Az üzletben ugyanis nincs arra lehetőség, hogy valamennyi dobozt kinyitogassuk, és megvizsgáltassuk a forgalmazóval a méreteket és színárnyalatokat, így esetleg csak otthon derül ki, hogy nem megfelelőek. A jó burkoló szakember néhány dobozból vett darab alapján hamar meg tudja állapítani, hogy a dobozon feltüntetett adatok ellenére olyan méret-, forma, és színkülönbségek vannak, amelyekkel nincs értelme elkezdeni a munkát. Ilyenkor az egészet vissza kell vinni a forgalmazóhoz. Ha csak a burkolás befejezése után válik nyilvánvalóvá a színeltérés, a méret- és sarok- vagy perem deformáció stb., akkor ezzel a forgalmazónál már nem reklamálhatunk. Az előírások szerint ilyen esetben a felelősség a burkolót terheli.

A jó minőségű, méret szempontjából egy osztályba tartozó kerámia burkolólapoknál is lehet méretkülönbség ? a fajtától függően különböző megengedett tűréshatárokkal. Könnyen elcsúszhat a minta, ha ezt tetézzük azzal, hogy nem készítünk pontos kiosztási tervet.

Tónus és névleges méret (kalibráció)

A burkolólapok a gyártási technológiának és az alapanyag jellegének köszönhetően nem lehetnek sem szín, sem méret tekintetében teljesen azonosak. De az egy-egy égetési folyamatból kikerülők minimális különbségekkel (a megengedett határokon belül) tónus és méret tekintetében egyformák. A gyártók a dobozokon vagy szám-, vagy betűjellel az azonos égetésből származó lapokat. A kemencéből kikerülve után a kerámialapok között elég nagy lehet a méretkülönbség. Egy kalibrálógép méri a lapokat és osztályozza őket, s e kaliberosztályok szerint csomagolják. (A katalógusokban szereplő méreteket ezért nevezzük névleges méretnek.) A dobozon feltüntetik a jellemző gyártási méretet (a kaliberosztályt).Egy kaliberosztályon belül is lehet méretkülönbség a burkolólap fajtájától, méretétől függően változó tűréshatárokkal. Ne lepődjünk meg azon, hogy a nagyobb méretű lapoknál nagyobb lehet az egy kaliberosztályon belüli méreteltérés, ezeknél a lapoknál eleve nagyobb fugahézaggal számoljunk. Ezért van szükség arra, hogy mindig ugyanabból az égetésből tartalékként egy-két dobozzal többet vásároljunk. A hazaszállítás után azonnal ellenőrizzük, hogy valamennyi dobozon ugyanaz a tónus-, illetve méretosztály van-e feltüntetve, és ha nem, azonnal jelezzük a forgalmazónak.

Vízfelvétel és fagyállóság

A burkolólap porozitására vonatkozó mutató alapja az, hogy minél több vizet vesz fel, annál porózusabb szerkezetű a lap, vagy az alaplap, amire a máz kerül. Ez fontos szempont a kültéri csempéknél. Bár az az állítás nem teljesen igaz, hogy minél alacsonyabb a vízfelvétele, annál fagyállóbb, de a fagyállóság szempontjából valóban nem mindegy, milyen értékű ez a mutató. Az EU-szabvány szerint a 3% alatti vízfelvételű lapok számítanak fagyállónak. De például a klinkerburkolók ? annak ellenére, hogy 6% körüli a vízfelvételük ? fagyállóak. Ez annak köszönhető, hogy a teljes zsugorodásig kiégetik őket, így olyan tulajdonságaik vannak, hogy elviselik a jégképződéssel járó hatásokat anélkül, hogy megrepednének. Egyes cottolapok is hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, ezek vízfelvétele csökkenthető viaszolással is. A hazai időjárási viszonyok mellett a 3% alatti vízfelvevő tulajdonságú lapok ajánlhatók kültérre.

A cotto típusú kerámialapok a vízfelvétel szempontjából nem az 1-es kategóriába (3% alatt) tartoznak, ennek ellenére kültérre is ajánlják a mi időjárási viszonyaink mellett is. Ehhez azonban nagyon szigorúan be kell tartani a kivitelezési előírásokat.

A burkolólapok vízfelvételének előírás szerinti jelölése és jelentése

A keménységvizsgálat során ismert keménységű ásványokhoz viszonyítják a lap keménységét. A szerint sorolják be az 1?10-ig terjedő Mohs-skálán (a 10-es fokozat a gyémánté), hogy az adott ásvánnyal megkarcolható-e a burkolólap felülete. Ezzel a módszerrel a mázas kerámialapok többsége elég jó értéket kapott, ám a karcpróba során jobb értéket elérő mázas kerámiák hamarabb vesztettek esztétikai értékükből ? elszíneződtek, mert áttűnt az alaplap színe ?, mint az önmagukban színezett, mázatlan kerámiák. Az utóbbiak persze ugyanúgy koptak, csak ez nem volt látható. Ezért a mázas kerámiák kopásállóságának vizsgálatára új módszert dolgoztak ki ? az úgynevezett PEI-módszert. Egy acélgolyókkal telt hengert forgatnak a felületen. A szerint sorolják be a PEI-kategóriákba, hogy hány fordulat után vehető észre a kopás a mázon. A II?V-ig (újabban arab számmal írt) terjedő besorolás között igen nagy a különbség, mert pl. míg a IV-es kategóriánál 1500 fordulat után, addig az V-ösnél 10 000 fordulat után észlelhető a kopás.

A mázkopásállóság kategóriái

• PEI 2:Falicsempéknek megfelelő érték. Gyenge kopásállóság. Padlóburkolónak nem ajánlott.
  
• PEI 3:Közepes kopásállóság, a kopásnak kevéssé kitett helyiségekbe ajánlott (pl. fürdőszoba), de előszobába és konyhába már nem érdemes megkockáztatni.
  
• PEI 4:Erős kopásállóság, a lakás bármely helyiségében használható, a nagy igénybevételnek kitett helyiségekbe (konyhába, előszobába) is rakható.
  
• PEI 5:Kiemelkedő kopásállóság, ilyen tulajdonságra lakásban nincs szükség, közületi és nagyobb forgalmú épületekbe javasolt.

Gres burkolólap

Nálunk az egyik legkedveltebb kültéri burkoló ? amely szintén készül mázas, illetve mázatlan, önmagában színezett változatban is ? a greslap, amelyet gyakran helytelenül ?műgránitnak? neveznek. Ennek vízfelvétele 0,3?0,5% között van. Semmi köze a gránithoz, feltehetően magasfényű (vagyis nagyon fényvisszaverő, csillogó) csiszolt változata miatt kapta a köznyelvben ezt a nevet. A gyártási technológia következtében mázatlanváltozata kiemelkedően szilárd és kopásálló, rendkívül alacsony a porozitása, így igen fagyálló. (Ezért alkalmazzák sok középületben.) Különböző adalékanyagokkal keverve különösen szép felületek, textúra, színárnyalatok érhetők el máz nélkül is. De mázas változataiból is széles a választék: rusztikus felületű, sőt mozaik változatban is készül már.

A dobozokon szereplő adatokra vonatkozóan nincs egyértelmű előírás, elvileg fel kell tüntetni minden fontos műszaki jellemzőt. Ilyen részletes adatfelsorolással ritkán találkozunk. Vegyük sorba, hogy mit jelentenek a feltüntetett adatok. A vízfelvételre vonatkozó ?MSZ EN 159? a szabvány, e szerint ez B III. csoport, amelynek vízfelvétele 10% fölött van. ÉME A 152-1998 a hazai vizsgálat jelölése (ezt a lapot tehát itthon is bevizsgálták). A ?Méret? négyzetnél a nagy számok a névleges méretet mutatják, míg az alatta zárójelben feltüntetettek a valódi gyártási méretet. Más lapokon ezt gyártási méret megnevezéssel tüntetik fel, az olasz lapokon pedig erre a Kalibro kifejezést használják. Fel van tüntetve a dobozban a lapok darabszáma is, illetve az, hogy a doboz tartalma hány négyzetméter leburkolására elegendő. A ?Min. oszt.? a gyártó minősítése, ami azt jelenti, hogy a lap a vonatkozó szabványok valamennyi előírásának megfelel. A ?Típus? a lap megnevezése vagy kódszáma. A ?Színárnyalat? itt betűkód, más gyártók számmal jelölik. A gyártás dátuma kiegészítő információ a tónushoz és gyártási mérethez, hogy ugyanabból a gyártási szériából vásároljunk. A leragasztott rész alatt a PEI jelölés, a kopásállósági osztály besorolása szerepel. Az ?MBO? (Management by Objectives) pedig a vállalat vezetési-szervezési rendszerére utal, általában a dobozt csomagoló személy kódszámát jelöli.

Csúszásmentesség

Sok forgalmazó, gyártó hangsúlyozza: padlólapjai csúszásmentesek (vagyis nem csúsznak). Többféle vizsgálat van, többféle jelöléssel. A leggyakrabban az R jelöléseket használják ennek a tulajdonságnak a jellemzésére. Lakásban az R9-es jelű megfelelő, a fürdőben az R10-es ajánlott.

Egészen különleges lehetőségeket is kínálnak a kerámialap- gyártók tervezői. Ilyen például ez a lapos kavicsokból építkező burkolólap, amely ? mindamellett hogy nagyon dekoratív ? nem is csúszik.

Első osztályú vagy osztályos?

Az osztályba sorolás nem hivatalos kategória, a gyártók jelölik így a termékeiket. Első osztályba azokat a termékeiket sorolják, amelyek minden tekintetben pontosan megfelelnek az előírt szabályoknak. Az osztályos termékek valamely szabványi előírásnak nem felelnek meg, de hogy a gyártó milyen alapon sorolja 2-es, 3-as, esetleg 4-es osztályba termékét, azt pontosan nem lehet tudni. Az osztályos termékekkel kapcsolatban reklamációnak nincs helye.

Ragasztók, habarcsok, fugázók

A különlegesebb kerámia burkolólapoknál mindig a forgalmazó vagy a gyártó által ajánlott termékcsaládot célszerű használni. Két példa arra, hogy miért érdemes figyelembe venni ezeket az ajánlásokat. A mázatlan, nyújtással készült (például cotto-) lapokhoz ilyen célra ajánlott fugázót kell használni, mert a hagyományos technikával a fugázóhabarcs beszívódik a pórusokba, és nemigen távolítható el. A nem vagy kevéssé porózus burkolólapoknál ? mint például a gres ? csak műgyantát használhatunk a burkolásnál, mert a lapok nem nedvszívóak, s ezért más ragasztóanyaggal vagy -habarccsal nem kötnek meg.