Hőszigetelt építőelemek

Egy épület energiaigényét persze nem csak a felhasznált építőanyagok hőszigetelő képessége határozza meg, de a falazat hőátbocsátási tulajdonságainak jelentős szerepe van a fűtési (hűtési) energiafelhasználásban. A jelenlegi lakásállomány hőveszteségre vonatkozó felmérései szerint a teljes hőveszteségnek 25?40 százalékát a homlokzati, szerkezeti elemeken távozó hő teszi ki. Az alacsony hőátbocsátási tulajdonságokkal rendelkező építőelemekkel, vagy az épületek külső szigetelésével ? a felhasznált anyagok tulajdonságaitól függően ? a fenntartás során mintegy 25?30 %-os fűtési energiamegtakarítás érhető el.
A 2005-ös Construmán több olyan építőelem-család volt látható, amely az expandált (habosított) polisztirol hőszigetelő képességeit érvényesíti. Ilyen a King Block, a ProKoncept, amelynél a habelemek egymásba pattinthatók. Ennek újabb változata az IsoteQ, amelynél a belső és külső elemet műanyag távtartó fogja össze, így a külső elem szinte tetszés szerint vastagítható, akár 0,1 alatti hőátbocsátási mutatót is elérve. Az IsoteQ a német Izorast rendszerhez hasonló, amelyet Németországban a 60?70-es években kezdtek el gyártani és alkalmazni.

A polisztirol és az ?elöregedés?

A legkorábbi épületeken végzett vizsgálatok szerint ? a szakszerűen megépített házaknál ? a polisztirolszigeteléseken az öregedés legkisebb jelét sem lehetett felfedezni. A labortesztekben olyan körülményeket szimuláltak, amelyek hozzávetőleg 100 éves időtartamnak felelnek meg, az öregedés jelei azonban még ekkor sem jelentkeztek. Az időtállóság feltétele, hogy a felhúzott falakat a lehető legrövidebb időn belül megfelelően burkoljuk, hogy védve legyenek az UV-sugárzástól, az oldószerektől és a magas, 110 fok fölötti hőmérséklettől. Tény, hogy sok vita folyik az épületbiológiailag a panelhez hasonlított, extrudált kemény polisztirolhabból és betonból álló építőelemekről ? gyártásának energiatakarékos és környezetbarát mivoltáról, átalakíthatóságáról ?, de az is tény, hogy szerte a világon elterjedt, és a több évtizedes tapasztalatok nyomán egyre kedveltebbé vált ez az építési technológia.

Az IsoteQ falszerkezet expandált polisztirol (EPS) zsaluelemes építési technológia. A teherbírást a zsaluelemekbe bedolgozott beton vagy vasbeton biztosítja. A rendszert fal-, födém- és tetőelemek, valamint kiegészítők ? falazatlezárók, csatlakozók ? alkotják.
Az egyes építőelemek polisztirol külső és belső héjból, meg a kemény műanyag összekötőelemekből állnak. Az elemek egymásra épülve és betonnal kitöltve alkotják a kész falszerkezetet; egymáshoz rögzítésük kötő, illetve ragasztóanyag nélkül, összepattintással történik. A hőszigetelési elvárásoktól függően a polisztirol kéregelemek külső vastagsága 4,5?30,2 cm-ig terjedhet, a belső kéreg 4,5?5,2 cm vastagságú. A 14,6 cm vastagságú helyszíni betonkitöltés a falazat teherhordó szerepét biztosítja. A kiválasztott építőelemtől függően a fal vastagsága 25 cm-től az 50 cm-ig terjedhet. A 25 cm vastag falszerkezet hőátbocsátási mutatója: 0,3 W/m˛ K, míg a 30 cm-es külső héjjal rendelkező elemek alkalmazásával ez az érték 0,1 W/m˛ K-ra is csökkenthető.

















1. Az alap-építőelemek polisztirol külső és belső héjból és kemény műanyag összekötőelemekből állnak. Az elemek egymásra épülve és betonnal kitöltve alkotják a kész falszerkezetet. Az építőelemek 1m ?-es bálákban kaphatók, súlyuk 35 kg, a sérülésektől óvni kell őket.
2. Az 50 cm falvastagságot biztosító elem a passzív ház hőátbocsátási tulajdonságaival rendelkezik. A külső héj jóval szélesebb, mint az alapelemnél, hőátbocsátási mutatója: 0,1 W/ m˛K. A hőszigetelési elvárásoktól függően választható 30 vagy 40 cm-es falvastagságú elem is.

Hő- és vízszigetelő

A rendszer kiváló hőszigetelő tulajdonságai mellett hasonlóan kedvező, hogy nedvességfelvétele minimális ? a polisztirol keményhab kapillárisai nem nedvszívók ? és páraáteresztő képessége is jó. Az már szinte csak ráadás, hogy épületgépészeti szempontból is könnyen kezelhető, a vezetékek, védőcsövek, víz-és fűtéscsövek, stb. könnyen elhelyezhetők az 5 centiméter vastag polisztirolrétegbe vágott falhoronyokban. Ilyen falnútok hőkéssel kivágva utólag is kialakíthatók a polisztirol rétegben. Nagyobb átmérőjű csöveket, például a szennyvízvezeték ejtőcsövét a fal üregében kell elhelyezni még a betonozás előtt. A rendszerhez többféle kiegészítő elem is tartozik, amelyek az alapelemmel összeépítve homogén felületet képeznek. A különböző elemek sokféleképpen variálhatók a tervezés során. A rendszert könnyű kezelhetősége miatt házilagos kivitelezésre is ajánlják. Amit érdemes betartani: a rendszert jól ismerő tervező készítse a tervrajzokat, de ezekhez az elemekhez javasolt kész típustervekből is választhatunk. A házilagos kivitelezés mellett döntő építkezők a gyártó, forgalmazó cég támogatására mind műszaki, mind árkalkuláció tekintetében számíthatnak, sőt a helyszínen is segítséget nyújtanak, ha erre igényt tartanak.















1. A IsoteQ-falazat bármely hagyományos szerkezetre kivitelezhető, súlya megfelel egy téglaépületnek. Hogy az IsoteQ-elemek méretpontosságából adódó előnyöket kihasználhassuk, ügyeljünk a fogadószerkezet méretpontosságára. Nagyon fontos a magassági szint pontos ellenőrzése, beállítása.
2. Milliméteres pontosságot követel a kitűzés. Figyeljünk rá, hogy az épület minden oldala minimum 5, de inkább 25 cm-es raszterben legyen, hogy elkerüljük a hulladékot. A pontos méret érdekében tegyünk elemet a nyílások helyére is, de figyeljünk, hogy ne töltsük ki betonnal.
3. Az első sort félig töltsük ki betonnal, végezzük el a finombeállításokat, csak a beton ?meghúzása? után folytassuk a munkát. Az elemek háromsoronkénti összeillesztése ajánlott, majd a felső elemsor közepéig történő betonozás, az újabb sorok felhelyezése előtt várjuk meg, hogy "meghúzzon" a fal.















4. Az üregek kitöltéséhez C12-24KK betont használjunk. A sérülések elkerülése miatt a falelem csatlakozó részét védeni kell. Ehhez különböző segédeszközöket alkalmazhatunk, például egy hosszirányban kettévágott, 2 méter hosszú ejtőcsövet, vagy gipszkarton szerelésénél használatos ?U? profilt.
5. A statikus előírásainak megfelelően kell vasalnunk az épületet, de a hagyományos földszintes épületek az áthidalókon és koszorúkon kívüli vasalást nem igényelnek. Mielőtt még meg kötne a beton, a falak vasalása a műanyag átkötőkben kialakított horonyba helyezhető el.
6. A nyílászárók szemöldökmagassága egész sor magasságába essen, ablakoknál szükség esetén használjunk magasító elemet. Az áthidaló elemet 25-25 cm-rel nyújtsuk túl a nyíláson, majd ezen a részen vágjuk ki az áthidaló alját, hogy befolyhasson a beton és helyezzük el a vasalást.















7. A tetőelem helyettesíti a hőszigetelést, az alátétfóliát, a tetőlécet és az ellenlécet is. A tetőelem 183 cm hosszú, 40 cm széles és átlagosan 14 cm vastag. A tetőelemek hármas kapcsolódása vízzáró kialakítást tesz lehetővé, ezért a cserépfedések alá nem kell alátétfólia.
8. A falszerkezet belső burkolata lehet gipszkarton ? ragasztva vagy lécvázra csavarozva, gépi gipszvakolat, csempeburkolat vagy hagyományos vakolat. Nyugat-Európában a legelterjedtebb vakolatfajta az EPS épületeknél a gépi gipszvakolat, mert nagy a tűzállósága, és jó légzáró tulajdonságú.