Utólagos hőszigetelés

Egy épület energiatakarékos felújításával ? az épület adottságaitól függően 30? 60% energiamegtakarítás érhető el. Sőt, elvileg paszszív házzá is tehető szinte bármely épület, csak nem a beruházás megtérülési ideje nagyon hosszú.

Szigetelés és a penész

A hazai gyakorlat szerint sokan anélkül, hogy szakembert megkérdeznének, saját kivitelezésben nekiállnak pl. a homlokzati vagy födémszigetelésnek, kiválasztva egy kedvező árú ? esetleg éppen akciós ? terméket. Vagy kőművesre bízzák a munkát, aki különösebb tervezés nélkül az általa leginkább kedvelt anyagokat és eszközöket használva nekiáll a homlokzat, födém, lábazat utólagos burkolásának, s ez sokszor a homlokzati falak szigetelésénél 4 cm vastag dryvit rendszerű szigetelést jelent. Holott az ajánlások szerint a leggazdaságosabb a 8 cm vastagságú hőszigetelő réteg. Lehet ennél vastagabb is, csak az hosszabb idő alatt térül meg. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy tervezés nélkül nem szabad nekilátni az energiatakarékos felújításoknak. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy a tudatos tervezés nélkül kivitelezett utólagos homlokzati vagy födém-hőszigetelést követően ne kezdjen el penészesedni a lakás.

Hol kezdjük?

Vegyünk egy nagyon leegyszerűsített példát annak bizonyítására, hogy minden egyes épület egyedi tervezést és kalkulációt igényel. Csak ebből látható pontosan, hogyan térül meg az utólagos hőszigetelési beruházás. Ha két azonos falazatú házat hasonlítunk össze, egy egyszinteset, amelynek homlokzati felületén az ablakok 30-40%-ot tesznek ki, illetve egy kétszinteset, amelyen az ablakok 15-20%-ot tesznek ki ? akkor mindjárt látható, hogy a megtérülés szempontjából nem is egyszerű a döntés.

1. A legolcsóbb és gyakorlatilag kockázat nélküli a nyílászárók réstömítése, ez akár egy fűtési szezon latt is megtérülhet. (Az üvegek fóliázását is érdemes meggondolni, legalábbis a kevés napot kapó helyiségekben, mert az elsősorban a külső hő visszaverésére kifejlesztett fóliák a belső hő mintegy 30 %-át belülre verik vissza.)
2. Az ablakok valóban jó hőtechnikai tulajdonságokkal bíró darabokra történő cseréje általában a leglassabban megtérülő beruházás, ami persze függ attól, hogy a homlokzat hány százalékát teszik ki az ablakok.
3. A tető- és pincefödémek szigetelési beruházási költsége a homlokzati falakéhoz képest olcsóbb, mert nincs szükség állványozásra.
4. A többszintes épületeknél azonban a tető hővesztesége a homlokzathoz képest általában sokkal kisebb, ezért ezzel a hőszükséglet szempontjából nem nyerünk sokat.
5. Az egyszintes épületnél a nyílászárók cseréje, a tetőfödém hőszigetelése nagyobb megtakarítást jelenthet, mint a kétszintesnél.
6. A falazat utólagos hőszigetelése viszont a kétszintes épületnél hoz nagyobb megtakarítást.

Talán a fenti példával bizonyítottuk, hogy tényleg érdemes alaposan megtervezni az energiatakarékos felújítást (és a fűtési rendszer korszerűsítéséről még nem is beszéltünk). Ha van időnk, akkor a szakirodalom, az egyes rendszereket forgalmazók szaktanácsai alapján jó döntést hozhatunk. Ebben nagy segítség lehet a hőtérkép készíttetése is, ami ugyan nem olcsó ? egy átlagos, 100 m2 körüli ház ilyen fotózásának költsége 25-30 ezer forint körül mozog ?, de sokan állítják, hogy megéri. Az épület legrosszabbul szigetelt pontjai, ahol a legtöbb hő távozik a beltérből, ezzel a módszer térképezhetők fel a legpontosabban. Ezeket a fotókat a szakemberek nagyon jól tudják használni, mert a legszigeteltebb, illetve a legszigeteletlenebb pontokhoz képest célszerű meghatározni a homlokzat, a födém és a lábazat utólagos szigeteléséhez legalkalmasabb rendszert, anyagot.

A térhatároló szerkezetek utólagos hőszigetelését a járulékos költségek ? állványzatépítés, a felvitelhez szükséges anyagok, munkadíj ? drágítják meg leginkább. S ha már ekkora munkába kezdünk, akkor érdemes a lehető legjobb eredményt kihoznunk. A gazdaságosság, a megtérülés szempontjából nálunk általában a 8 cm-es hőszigetelést ajánlják. De igencsak meggondolandó ? látva a munka elvégzésének egyes költségtételeit ?, hogy ne válasszunk-e ugyan drágább, de vastagabb hőszigetelő anyagot. A különböző hőszigetelő rendszerek gyártói és forgalmazói nagyon meggyőző példákkal bizonyítják, hogy milyen jelentős megtakarítás érhető el a rendszer utólagos felrakásával. Ez így is van ? elvileg, de a tényleges fűtőenergia-fogyasztást alapvetően határozza meg a fűtési rendszer, a kazán hatékonysága, a nyílászárók állapota és ezek felületének teljes területe, az épület tájolása, a falak tagoltsága stb. Tehát akkor, amikor az energiatakarékos felújításról döntünk, először kérjünk szakvéleményt és megtérülési számítást, mert nem biztos, hogy a várt eredményt kapjuk, ha a homlokzati falak utólagos hőszigetelésével kezdjük a felújítást.

Ha a fent említett, egyébként meghatározó körülménytől eltekintünk, akkor például egy régi építésű ház falazatának (25 cm vastag tömör tégla esetén) hőátbocsátási tényezője általában 1,3?2 W/(m2K) körül van, ami 10?16 cm-es hőszigetelő réteggel ? a hőszigetelő anyag tulajdonságaitól függően ? kb. 0,33-0,21 W/(m2K) értékekre csökkenthető. Ha megnézzük a 2006-os rendeletben a külső falra vonatkozó követelményértéket, akkor ez az érték némiként alatta van az elvárásoknak ?, de egyes vélemények szerint e követelményrendszer tovább fog szigorodni.

Rendeleti előírások és az épület ?zöld kártyája?

Akár új építésről, akár energiatakarékos felújításról van szó érdemes tisztában lenni a rendelet által előírt értékekkel. A már évek óta emlegetett, az épület energiafelhasználására vonatkozó bizonyítvány ? ami "zöld kártya" néven híresült el ? egyik fontos értékelési szempontja az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezője lesz. (E bizonyítvány bevezetésére 2-3 év haladékot kaptunk.)

A baloldali képen egy polisztirol hablemezes tetőszigetelő, míg a másik képen a vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelő. Jól látható a mesterséges és a természetes alapanyagból előállított szigetelők anyagszerkezetének különbsége.

A hőszigetelő anyag természetes vagy mesterséges alapanyagból készült üreges, vagy szálas szerkezetű anyagok, amelyek szilárd és levegővel vagy más gázzal telített pórusok, kapillárisok rendszere alkot. Azok az anyagok tekinthetők hőszigetelőnek, amelyek hővezetési tényezője (l) kisebb 0,15 W/mK értéknél.

Legfontosabb tulajdonságok:

? Hővezetési tényező (l) V/mK: minél alacsonyabb az érték, annál jobb, a nedvességfelvétellel ez a tulajdonság romolhat
? Testsűrűség (rt) kg/m3: a magasabb érték általában jobb
? Nedvességfelvétel (wn) m%: a pórusokba felszívódó nedvességet mutatja a térfogat százalékában, az alacsony érték a jobb.
? Nyomószilárdság (d) N/mm2: a magasabb érték a jobb
? Hőállóság °C: eddig a hőmérséklethatárig garantálják, hogy az anyag megtartja eredeti tulajdonságait, a nagyobb érték a jobb.

Páraáteresztés és vastagság

Két nagyon fontos szempont a hőszigetelő rendszer kiválasztásánál. A falazó különböző mértékben páraáteresztők. A mikroszkopikus pórusokon keresztül a pára kivezetődik a külső hűvösebb, vagyis az alacsonyabb nyomású tér felé. Ezért nagyon fontos, hogy az utólag felkerült homlokzati szigetelőanyag páraáteresztő képessége a lehető legjobb legyen, hogy a falazaton átjövő pára útját ne akadályozza. Ha a hőszigetelő rétegen nem tud távozni a pára akkor lecsapódik és előbb utóbb különböző épületkárosodás léphet fel. Például a szálas kőzetgyapot termékek köztudottan kiváló páraáteresztők.
A hőszigetelő anyag vastagságának eldöntésénél ügyeljünk arra, hogy a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője alacsonyabb legyen, mint a falazaté. A legtöbb falazaton már a 4-5 cm-es szigeteléssel is 50-55% mértékű hőveszteség csökkenés érhető el.
A hőszigetelő anyaggyártók és -forgalmazók táblázatokba foglalják, hogy a különböző építőelemből készült falazatokra, termékükből különböző vastagságot felrakva, mennyivel csökkenthető a hőveszteség. Ezeket feltétlenül tanulmányozzuk, mielőtt a vastagságot eldöntjük. Néhány példa, amik azonban csak hozzávetőleges értékeket jelentenek, mert az azonos vastagságú hőszigetelő anyagok hővezetési tényezői között, ha nem is jelentős, de van eltérés. Ha egy B-30-as falra 7-8 cm vastagságú hőszigetelő réteg kerül, akkor kb. 0,40 W/m2K körüli lesz a hőátbocsátási tényezője, tömör tégla és vasbeton falazatnál 8-10 cm, vagy még ennél vastagabb hőszigetelés is szükség lehet az elvárt érték eléréséhez, Poroton, Uniform téglák minimum kb. 6 cm vastag réteg kell.

Kívül vagy belül szigeteljünk?

Ha lehet, akkor csak kívül, a fal vagy födém külső (hideg) oldalán. Vannak olyan helyzetek, amikor a külső hőszigetelés megoldhatatlan, de a falak már penészesednek, és nincs más megoldás csak a belső szigetelés, de ez komoly veszéllyel jár. A belső oldali hőszigeteléssel a már addig is hideg falfelületet tovább hűtjük, és ez fokozza a páralecsapódást, penészesedést, ami később épületszerkezeti és egészségi problémákat is okozhat. A belső hőszigetelésnél mindenképpen kérjük ki szakember tanácsát.
A belső hőszigetelés a csak alkalmanként befűtött lakóépületeknél (hétvégi házak) ajánlható, nem kell a falak teljes tömegét felfűteni rövid időre.
Csak nagyon speciális anyagok alkalmasak arra, hogy belülről szigeteljünk velük, ilyen például a Masterclima, amellyel a hőszigetelés és a penészesedés megszüntetése is megoldható. De a Styrofoam termékcsalád egyes lemezeit is ajánlják erre a célra. Vakolatok

A hőszigetelő vakolat adalékanyag ? duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy ? felhasználásával készült habarcs, amit vagy a helyszínen kevernek be az összetevőkből, vagy ún. szárazhabarcsból (kész keverékből) víz hozzáadásával állítják elő. Több rétegben kell felvinni általában 3-5 cm vastagságot lehet elérni vele. Ezért a hőszigetelő képessége sokkal gyengébb, mint a hőszigetelő lemezeké. Olyan esetekben célszerű használni, amelyeknél maga a falazat is jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és csak kisebb mértékben kell javítani ezen. A legismertebb gyártók Baumit, Weber Terranova, Lasselsberger-Knauf.



















A Baumit hőszigetelő rendszerek része a színes nemes vakolat. A színskálája rendkívül széles, mintegy 200 színből lehet választani. A lemezek mechnikai rögzítését dűbellel, vagy a rendszerhez kapható szerelvényekkel erősíthetők fel, általában ezekkel a szerelvényekkel át kell fúrni a hőszigetelő lemezt is, ami a rossz kivitelezés esetén könnyen hőhidat okzhat. A Baumit egy ügyes megoldással kivédte ezt a problémát, a (lélegző) Open Hőszigetelő Rendszerhez ragasztó tárcsát fejlesztettek ki. Az ábra ennek szerkezeti elhelyezkedését mutatja.

Mesterséges alapanyagokból készült hőszigetelők
A lemezes szigetelő anyagokat különböző táblaméretben készítik, mind az EPS, mind az XPS polisztirolhab ultraibolya sugárzásra érzékeny, ezért napon ne tároljuk.

Polisztirol hablemezek, EPS és XPS

A hőszigetelő anyagok között az egyik legelterjedtebben és legrégebb óta használt ? a viszonylag alacsony ára miatt ? polisztirol hab (a köznyelvben csak hungarocellnek nevezik). Ennek két fajtája ismeretes az expandált (EPS), nyitott cellás, és a későbbi fejlesztésű, korszerűbb extrudált (XPS), zárt cellás rendszer. EPS habok 2-4 térfogatszázaléknyi vizet felvehetnek, ami rontja a hőszigetelő tulajdonságait, tehát úgy kell beépíteni, hogy nedvesség ne érje és páralecsapódás se legyen. Az XPS lemezek ugyan drágábbak, de zárt cellás anyagszerkezetüknek köszönhetően a vízfelvételük igen alacsony, vagyis nedvesség hatására sem romlik a hőszigetelő tulajdonságuk. Mivel mindkét fajta polisztirol hab érzékeny az ultraibolya sugárzásra, ezért a tárolás során nem szabad napos helyre tenni, ill. a felszerelés után azonnal el kell kezdeni a vakolást (vagyis nem hagyhatjuk jövő tavaszra a befejezést). A polisztirol habok nem hangszigetelők. Nálunk a legismertebb gyártók Austrotherm, Nikecell (Dryvit), Dow Hungary Kft. (Styrofoam termékcsalád), de vannak kisebb gyártók is, amelyeknél ritkábban találkozunk teljes profilválasztékkal.













A polisztirol habok könnyen alakíthatók elektromos fűtőszállal, elektromosan fűtött vágókéssel vagy hagyományos asztalos kéziszerszámokkal is, apró fogú kézi fűrésszel (kisebb roncsolódás, anyagmorzsalék-keletkezhet), éles késsel. Egyedi méretek esetén helyszíni méretre vágás a legbiztosabb megoldás.

A hőszigetelő lemezek alkalmazásának főbb módszerei

Az ún. szerelt burkolatú hőszigetelésnél a fal és a hőszigetelő lemez közé légrés kerül, a légrés biztosítja a szellőzést. A lemezeket az ajánlott dűbelekkel, szerelvényekkel kell a tartó falhoz rögzíteni. A vakolati fedőréteggel ellátott hőszigetelő lemezeket a rendszerek többségében közvetlenül a falra rögzítik az ajánlott ragasztó vagy kötőanyaggal, ill. mechanikai rögzítéssel.
A köpenyfalas hőszigetelésnél a homlokzati falra rögzítik a kőzet- vagy üveggyapot alapanyagú hőszigetelő réteget, majd elé (általában) légréssel jó páraáteresztő tulajdonságokkal rendelkező anyagból köpenyfalat építenek. A rendszer gyártója által meghatározott módszertől ne térjünk el, és az ajánlott segédanyagokat, szerelvényeket használjuk.












A különböző hőszigetelő lemezek felrakásának technikái: szerelt burkolatú, falra rögzítés az ajánlott ragasztóanyaggal, köpenyfalas megoldás.

Természetes alapanyagokból készült hőszigetelők

Tény, hogy drágábbak, de tartósabbak és kiváló páraáteresztők, az alapanyagoktól függően csoportosítják szilikátszálas és üveggyapot termékekre. A szilikátszálas hőszigetelők (kőzetgyapotok): Vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelők, ilyenek például az Isolyth, Nobasil, Rockwool, Toplan. Nyitott pórusszerkezetük miatt közvetlen vízbehatásnak nem tehetők ki, de a szerkezetbe került vizet rövid idő alatt kipárologtatják s kiszáradnak. Gyakorlatilag éghetetlenek. A finomra őrölt üveg és más nyersanyagok keverékének olvasztásával és szálasításával műgyanta kötéssel készül, ilyen például a Isover, Therwoolin, Ursa. Különböző formában gyártják, lapok, tekercsek, filcek, paplanok vagy különböző profilokat alakítanak ki belőlük.
A perlit is vulkáni kőzetből készül. A finomabb szemcse jobb hőszigetelő, de kisebb szilárdságú, a durva szemcsék szilárdabbak, de gyengébb hőszigetelők. A szemcsefinomságtól függően 5 csoportba sorolják, hővezetési tényezője: 0,045?0,065 W/mK. Vízszintes terhelésnek kitenni nem szabad, tömörödhet.
Növényi alapanyagokból is készülnek hőszigetelők, talán a legismertebb Heraklith, cementkötésű fagyapot alapú faforgácslap, amit az épületek hőhidas helyeinél (koszorúk, áthidalók) mint bentmaradó zsaluzatként alkalmaznak. De készül nádból, szalmából és parafából is hő és hangszigetelő, ez utóbbit elsősorban fal- és padlóburkolatként használják, mert drága, hő- és hangszigetelése kiváló.
A nádlemez födém és tetőszigetelésre használható 200×100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságban.