Hőszigetelés futónövénnyel

Ökológiai szempontból felmérhetetlen jelentősége van különösen a sűrűn beépített városokban a zöld homlokzatoknak. Úgy ahogy a többi növény a szén-dioxid lekötésével és az oxigén kibocsátásával jelentősen javítják a szennyezett városi levegő minőségét, nagy jelentősége van ennek ott, ahol más helyigényes növényzet telepítésére nincs mód. Levélzetük porszűrőként is működik, minél durvább a levelek felülete, annál hatékonyabb a szűrőfunkció. Nyáron hűtőhatásuknak köszönhetően a faltól egy méternyire is alacsonyabb hőmérséklet mérhető, mint máshol, így például a járdák sem forrósodnak fel közelükben. A növényzet mögötti falak alacsonyabb hőmérséklete a növényzet hőszigetelésének köszönhetően  és a többi magasabb hőmérsékletű házfal, út közötti hőmérsékletkülönbség hatására légmozgás keletkezik, amely további hűtőhatást vált ki. A futónövények más növény- és állatfajok fennmaradásában fontos szerepet játszanak.

Szigetelő futónövények

Bizonyított tény, hogy a befuttatott falak hőszigetelő képessége sokkal jobb, mint a növényzet nélkülieké. A mérések szerint a nyári kánikulában a fejlett lombozatú futónövény takarta falak felszínének hőmérséklete mintegy 30 °C-kal is alacsonyabb lehet, mint egy hasonló tájolású és tulajdonságú növényzet nélküli falé. A lombozat és a fal közötti légpárnáknak köszönhetően télen az örökzöldekkel befuttatott falak hőmérséklete átlagosan 2 °C-kal magasabb, mint a hasonló tulajdonságú, de csupaszon hagyott falfelületeké. Megoszlanak a vélemények a hőveszteség csökkentésének mértékéről: németországi mérések szerint a zöldhomlokzattal 5 és akár 38 %-os csökkenés is elérhető. Szigetelő hatásuk fokozható, ha nem közvetlenül a falra futtatjuk a növényt, hanem valamilyen támasztékrendszer segítségével a faltól kicsit távolabb alakul ki az összefüggő lombozat, mert így még egy légréteget nyerünk.
Hogy az épület hőgazdálkodásában a futónövények hőszigetelő hatását jól érvényesítsük, nem mindegy hogy milyen tájolású mennyire napsütötte falhoz milyen növényt ültetünk. A napsütötte déli fekvésű falakra lombhullató növényeket célszerű választani, mert nyáron hőszigetel, télen viszont a lombozat nélkül engedi a falat felmelegedni. Erre kiválóan alkalmasak a közismert vadszőlő fajták. Az olyan a falak mellé, amelyeket alig vagy soha nem ér nap, viszont örökzöldet érdemes ültetni mint például borostyánt.

Ellenérvek

A homlokzatokra futtatott növények ellenzői többek között a fal nedvesedését, szennyeződését, a túlzottan elszaporodó rovarokat, a rágcsálók vagy a betörők számára könnyű bejutást, de legfőképpen az épület falainak károsodását szokták felsorolni. De mi igaz ebből? A hőhatások okozta károsodásokkal (repedések) szemben is véd a növényborítás a hőszigetelő képességének köszönhetően. A fokozottabb nedvesedés nem állja meg a helyét, a vizsgálatok szerint fal nedvességtartalmát az esőzés határozza meg, a futónövények ettől megvédik. Tény, hogy a jól telepített egészséges növényzet saját élővilágot alakít ki, ha a kihaló fajok sokaságára gondolunk, akkor ennek inkább örülni kell, mint bosszankodni rajta. A rágcsálókkal kapcsolatos aggályok pedig egyáltalán nem igazak, a csupasz falakon ugyanolyan gyorsan bejutnak, mint a befuttatott falakon.

Az önkapaszkodó kaukázusi borostyán gyökérrel tapad a felületre. (növ: 0,5?1 m/év)	Az iszalagok többféle növekedési gyorsaságúak, levélnyéllel kapaszkodók	A Goldheart borostyán igen mutatós, sötétzöld leveleinek közepe élénksárga

A fal és a burkolat állapotának károsodásában sok igazság van, de összefoglalva azt mondhatnánk, hogy ez csak akkor következik be, ha amúgy is javításra szorult volna a fal vagy annak burkolata. Az esetleges károsodásokat pedig az ellenőrzéssel, rendszeres gondozással el lehet kerülni. Ha biztosak akarunk lenni a dologban, hogy semmilyen kár ne érje a falat, illetve javítani akarjuk a hőszigetelő képességét, akkor támasztékrendszert is kialakíthatunk, és erre futtatjuk a növényt. Így mind a fal karbantartása, mind a növényzet gondozása könnyebb. De a fal állapotának megóvása szempontjából a legfontosabb, hogy a külső falak és burkolatuknak megfelelő növényt telepítsük. Összetettebb kérdés, hogy milyen szerkezetű, teherbírású falra, vagy milyen burkolatra hogyan és milyen fajta futónövényt futtathatunk. Táblázatunkból Milyen homlokzathoz milyen futónövényt ültessünk kitűnik, hogy egy két kizáró esettől eltekintve, nagyon sok variációs lehetőség van főként az a kérdés: mennyit akarunk foglalkozni a növényzettel, illetve mennyit akarunk költeni rá. Ahol mind a szigetelés, mind az életminőség javítása szempontjából talán a legfontosabb lenne a futónövények ültetése, a lakótelepeken, közel sem olyan egyszerű a telepítésük. Bár a panel érdes falfelülete kiválóan alkalmas az önkapaszkodós növények számára, de a nem tömített tágulási hézagok és a pórusbeton falfelület problémákat okozhatnak, amelyekbe a tápgyökerek vagy a hajtások belenőhetnek. Ezért ha a szakvélemény is indokoltnak tartja víztaszító, de páraáteresztő speciális bevonatra lehet szükség, ill. a tágulási hézagok szigetelésére, tömítésére.

A futónövényekről


1. Tapadókorongos ágkaccsal (vadszőlők) | 2. Csavarodó (vadkomló ) | 3. Levélnyéllel kapaszkodó (iszalagfélék) | 4. Támaszkodva akaszkodók (futórózsák) | 5. Gyökérrel kapaszkodók (kúszó hortenziák)

Az építészeti megfontolásokon kívül és az esztétikai szempontokon túl, ahhoz, hogy jól válasszunk tisztában kell lenni a futónövények fontosabb tulajdonságaival, így például a növekedési gyorsaságával, azzal, hogy milyen módon kapaszkodik a növény és hogy milyen terhelést jelent a homlokzatra. A homlokzatra futtatható futónövények két nagy csoportba oszthatók: önkapaszkodók és támasztékra futók. A körültekintőbb felmérést az önkapaszkodó a falra közvetlenül felfutó növények telepítése igényel.
 

A futónövények ültetése

Ha a gondos előkészítésen túl vagyunk, akkor a legegyszerűbb már a cserjék elültetése. A fő ültetési időszak a tavaszi és az őszi hónapok, de nyáron is ültethetők, ha biztosítjuk a kellő öntözést. Az 50X50 cm-es ültetőgödrök ? a növény növekedési tulajdonságaitól függően ?, de általában egy?másfél méterre legyenek egymástól. A növényt kivéve a műanyag tartóból, a gyökerét meg kell tépdesni azokon a helyeken, ahol a szűk hely miatt sprirálisan kezdett el növekedni. Majd a marhatrágyával dúsított földdel betakarjuk a tövét és meglocsoljuk. Amikor elkezd növekedni a hajtásokra oda kell figyelni, és vezetni kell, hogy a megfelelő helyen tudjon megkapaszkodni ? az első időszakban az önkapaszkodós növényeknek is szükségük van erre a segítségre.

ŐSSZEL ÉS TAVASSZAL ÜLTETHETJÜK A FUTÓNÖVÉNYEKET

A tápanyag biztosítása érdekében marhatrágyával kevert földdel takarjuk be a növény tövét.

A műanyag konténerben vásárolt növények gyökérzete a kis hely miatt elkezd spirálisan növekedni.

fotó:fitoland, sokszínűvidék