A magyar szüreti szokások évszázadokon át érlelt hagyományok, amelyek egyszerre szólnak a munkáról, a közösségről és az ünneplésről, szórakozásról. Ezek az őszi események ma elsősorban hagyományőrző rendezvények, fesztiválok formájában élnek tovább. Azonban a szüret napjainkban nemcsak a borról szól, hanem a helyi ételek, kézműves termékek, turisztikai élmények bemutatásáról is, ahol a gasztronómia egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Íme egy kis történelmi áttekintés és néhány izgalmas szüreti program 2025 őszére.
A Kárpát-medencében, Pannonia provinciában már a rómaiak idején is jelentős szőlőművelés folyt. A római borfogyasztási kultúra és ünnepi szokások nyomai megmaradtak, így a honfoglaló magyarok ezekre a hagyományokra is építettek. A 11–15. századtól kezdve törvények szabályozták a szüret időpontját. Az esemény kezdete gyakran vallási ünnepekhez kötődött: Kisboldogasszonyhoz (szept. 8.), Szent Mihály (szept. 29.) vagy Szent Teréz napjához (okt. 15.). Ez garantálta, hogy ne szedjék le túl korán a szőlőt, és a közösség egyszerre dolgozzon.
A 16-18. században a falvakban és mezővárosokban a szüret minden évben a közösség egyik legfontosabb eseménye volt. A munka kemény volt, de vidám hangulat társult hozzá: dalolás, tréfák, közös étkezések kísérték. A szüreti koszorú fonását rendszerint a lányok végezték, akik ezzel a munkát és a termékenységet szimbolizálták. A koszorút a szüreti bálban táncolták körbe.
A szüreti mulatságok fénykora a 19. századra tehető. Ekkor nyerte el klasszikus formáját a szüreti felvonulás: a fiatalok díszes kocsikon, színes szalagokkal, virágokkal feldíszítve, muzsikaszóval járták végig a falut. A szüreti bíró és bíróné a mulatság központi figurái voltak, akiket a fiatalok közül választottak. A legfontosabb „programpont” a szüreti bál volt: a nap munkáját éjszakába nyúló tánc és lakoma zárta. Ez a fiatalok számára is nagy lehetőség volt, hiszen itt kiváló alkalmuk volt az ismerkedésre, párválasztásra.
A 20. században a falvakban a hagyományos szüreti felvonulás és bál továbbra is élő hagyomány volt. Ilyenkor a vidéki társadalmi hierarchia is kapott egy kis csavart: a gazdák vendégül látták a napszámosokat, és a bor köré szerveződött a közösség. A fiatal legények udvarlási gesztusként nem győzték a lányok kosarából lopkodni a frissen szüretelt gyümölcsöt.
A szürethez a munka mellett mindig tréfás szokások és rituálék is kapcsolódtak. A lányok az utolsó fürtből szalagokkal és virágokkal fonták meg a szüreti koszorút, amelyet a menet élén vittek, majd a bálban a bíró és a bíróné feje fölött táncoltak vele, a bőség és a termékenység jelképét emelve magasba. A hegyen a szőlőt a csőszök vigyázták, akik tréfás „bírságokkal” büntették a rendetlenkedőket vagy a szőlőlopáson kapott legényeket. A „vádlottakat” gyakran éneklésre, táncra, egy kupa bor kiürítésére vagy épp csókadásra kötelezték. A falvakban sok helyütt maskarások is megjelentek a menetben: lófejes vagy kecskebakos alakok ugratták a nézőket, míg a kikiáltók rigmusokban csúfolták ki a falu lakóit, gazdákat és fiatal párokat. Mindez egyszerre volt szórakozás és közösségi színjáték: a szüret nemcsak a szőlőről és a borról szólt, hanem arról is, hogy a falu együtt nevessen, mulasson, és ünnepelje a közös munkát.
A kollektivizálás nem tett jót a kisebb közösségeknek, hiszen a szüret sok helyen már nem a családi gazdaságban, hanem állami vagy TSZ szervezésben zajlott. Ugyanakkor sok faluban megrendezték a szüreti felvonulásokat, immár inkább népművészeti és folklorisztikus keretek között, gyakran kultúrpolitikai célokkal.
A szüreti szokások ma is tovább élnek. A szüreti felvonulásokat sok helyen néptáncegyüttesek, hagyományőrző csoportok viszik színre, és bár a szőlőszedés fizikai munkáját sokszor gépesítik, a közösségi ünnep szerepe megmaradt. A szüret továbbra is a magyar kulturális örökség fontos része.
Az ősz nemcsak a szőlő érése miatt különleges a magyar borvidékeken, hanem azért is, mert ilyenkor minden táj ünneplőbe öltözik. A szüreti fesztiválok egyszerre idézik meg a régi falusi rítusokat és kínálnak modern élményeket: felvonulásokat, koncerteket, borkóstolókat. Idén több ikonikus borvidéken is színes programok várják a látogatókat.
Tállya ismét életre kel: a Tokaji Borvidék gyöngyszeme fesztiváli lendülettel várja a látogatókat. Idén már tizedszer rendezik meg a Kerekdomb Fesztivált, amely az ősz összművészeti ünnepe. A rendezvény gazdag programkínálatában mindenki talál valami különlegeset: borkóstolók és dűlőtúrák hívogatnak, közben irodalmi beszélgetések, színházi előadások és kiállítások színesítik az élményt. A nap zárásaként fergeteges koncertélményben részesülhetnek a látogatók: Elefánt, Analog Balaton, 30Y, Péterfy Bori & Love Band, Szakács Gergő Trió, Sena Dagadu, Palo Canto, Jazzbois, Áron András és mások állnak a színpadokon.
Szeptember utolsó hétvégéjén életre kel a tapolcai Malom-tó partja. Immár 13. alkalommal rendezik meg a Pisztráng és Borfesztivált, ahol minden a friss halak, a zamatos borok és a jó hangulat jegyében zajlik. A fesztivál középpontjában a tapolcai haltelepről származó friss pisztráng áll, amelyet többféleképpen elkészítve kóstolhatnak meg az ínyencek. Mellé borospavilonok kínálják a környék legjobb borait. A rendezvény egyedülálló élményeket is kínál a délutáni jazzes, blues-os koncerttől kezdve a lézer show-ig. A gyermekeket vidám műsorok és családi programok várják, így az esemény valóban mindenkinek szól.
A villányi pincesor és a megújult főtér ismét megtelik élettel a borvidék legnagyobb eseményén. A fesztivál középpontjában a vörösbor áll, de a programok jóval túlmutatnak a kóstoláson: szüreti felvonulás, kézműves vásár és élő koncertek csalogatják a látogatókat. A 2025-ös fellépők között ott lesz a Kozmix, a Kowalsky meg a Vega, a Bagossy Brothers Company, Desh és Nótár Mary is. Aki korábban érkezik, már szeptemberben is belekóstolhat a szüreti hangulatba: a „Szüreti Gördülő Dűlők” boros élménytúra és az Európai Bordalfesztivál is része az őszi kínálatnak.
Tokajban 1932 óta rendezik meg a szüreti napokat, így ez az egyik legrégebbi és legnagyobb múltra visszatekintő borfesztivál hazánkban. Az ingyenes rendezvényen felvonulások, koncertek, mesterségek utcája, utcaszínház és a borvidék településeinek ünnepélyes „szőlő-összeadási ceremóniája” várja a vendégeket. A város terein és a Fesztiválkatlanban zajló programok minden korosztály számára tartogatnak élményt.
Pannonhalma egyik legkedveltebb és legnépszerűbb eseményén a borvidék kiemelt pincészetei kínálják kivételes tételeiket, miközben a helyi kézművesek, termelők különleges portékákkal készülnek, a város főtere pedig a borkedvelő közönség nyüzsgésétől lesz hangos. A családias borfesztivált fergeteges koncertek, hagyományőrző szüreti felvonulás és hangulatos utcabál színesíti.
Az Etyeki Piknik a régió kiemelkedő rendezvénye, ahol családok, barátok és gasztrorajongók egyaránt felejthetetlen pillanatokat szerezhetnek. A fesztivál idén megújult formában debütál: immár egy zenei színpad is gondoskodik a jó hangulatról. A koncertek fellépői között ott lesz többek között az Analog Balaton, Parno Graszt, Aurevoir., Zanzibár, V-Tech, DJ Taptune. A Gasztrosétány pincesorainál idén is a környék legjobb borászatai és helyi vendéglátók kínálják boraikat, kézműves szörpöket, házias falatokat és kistermelői portékákat.
Az ősz közepén Egerben a borvidék zászlóshajója, az Egri Bikavér kerül a középpontba. A fesztivál egy egész héten át kínál kóstolókat, pincetúrákat és szüreti hangulatú programokat, amelyek idén is ingyenesen látogathatók. Bár a részletes program még nem ismert, a Szépasszony-völgy tavalyi rendezvényei alapján idén is számíthatunk mustkóstolásra, hagyományőrző bemutatókra és a helyi borászatok különleges kínálatára.
2025. szeptember 25. 7:20
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.
ötletmozaik.hu © 2025
minden jog fenntartva
