Üvegtéglafal-építés

Mi az olasz Aghebo cég szabadalmaztatott rendszereit mutatjuk be.

Nagy divatja van az üvegtéglának, az újonnan épülő házak szinte mindegyikében alkalmazzák, de a lakásfelújítások során is egyre nagyobb szerepet kap ? különösen olyan helyeken, ahol a lakás elrendezése miatt kisebb-nagyobb terek egyáltalán nem kapnak természetes fényt. Az ablaktalan fürdőszobák, közlekedők vagy galériák megvilágítására különösen jó megoldás az üvegtégla. A belsőépítészet ? praktikusságán kívül ? azért is  kedveli, mert a sajátos fénytörésnek köszönhetően különleges varázsa van a jól megtervezett üvegtégla felületeknek. Sokféle méretben ? a leggyakoribb a 19×19×8 cm-es ? gyártják, s a legkülönfélébb formákat, hullámvonalakat is kialakíthatjuk vele. A végtelen színvilággal, a különböző mértékű áttetszőséggel és a változatos mintázatokkal különleges látvány alakítható ki, ami tovább fokozható a jól megtervezett megvilágítással is ? amit különösen a színes tégláknál célszerű alkalmazni. Problémás esetek megoldására is alkalmas, például olyan, a szomszéd felé eső határolófalaknál is alkalmazható, amelyekre egyébként nem engedélyezik ablak elhelyezését ? így e falfelületeken is biztosítható a természetes fény.

A legfontosabb műszaki jellemzők

A standard üvegtéglák 30 percig tűzállóak, de vannak speciális típusok, melyeknél ez az érték eléri a 120 percet. Nagyon jó hangszigetelők: 40-50 dB-es léghanggátlással rendelkeznek. Az üvegtégla C1 biztonsági besorolású, ami betörésbiztonság szempontjából nagyon fontos. Az üvegtégla hőátbocsátási tényezőjének értéke (k) általában 2,9, ami a közepesen hőszigetelő ablakok hőátbocsátási követelményértékének felel meg.

Árkalkulátor

A technológia fejlődésével már nem számít megfizethetetlen luxusnak az üvegtégla fal: 520 forintos minőségi téglaárral számolva (van olcsóbb is) egy négyzetméter falfelület a műanyag építőrendszert alkalmazva szerelési költség nélkül 34 ezer, az önhordó alumínium, illetve keményfa szerkezeteknél ugyanekkora felület 53 ezer, illetve 64 ezer forint (vegyük tekintetbe, hogy a vasmerevítés csak az egy négyzetméter fölötti üvegtégla felületekhez szükséges).

A üvegtégla fal stabilitását ? ahogy a hagyományos technológiánál is ? a téglasorok közé elhelyezett betonvas biztosítja, ami beleköt az erre a célra ajánlott ragasztóhabarcsba. Egy négyzetméternél nagyobb felület esetén vasalatot kell elhelyezni a rendszerben. A Binário nevet kapott rendszer műanyag profiljai ? amelyekbe mint egy sínbe helyezhetők be a téglák ? jelentősen megkönnyítik a téglák síkba rakását, illetve az egyenletes kiosztást. A rendszerhez tartozik a téglák közötti habarcsot teljesen takaró profil is, amelynek köszönhetően egyforma vastagságúak a fugák. A műanyag profiloknak ugyanaz az alapanyaga, mint a műanyag nyílászáróknak. Fehér, fekete és szürke színben gyártják őket. A rendkívül egyszerű rendszer mind egyenes, mind íves belső és külső falak kialakítására alkalmas. Az üvegtéglafal- építés titka, hogy úgy kell illeszteni a fogadószerkezethez, hogy az üvegfelület dilatációs mozgása (tágulás vagy összehúzódás pl. a hőmérséklet- változás miatt) biztosított legyen, ezért nem szabad az U profiloknál a tüskéket mélyen és teljesen mereven illeszteni, illetve cementtel kitölteni az illeszkedő részeknél a hézagokat. Kezdőknek azt ajánljuk, hogy néhányszor kötőanyag nélkül rakják öszsze néhány sorig a felületet ? különösen, ha ívelt felület kialakításával próbálkoznak. Az ívelt és a teljes falfelületet inkább bízzuk szakemberre, vagy a 30-31. oldalon bemutatott másik két technológiával próbálkozzunk.

1-2. Az alsó U profilok hátoldalára megfelelő rugalmasságot biztosító 0,5 cm vastag polifoamcsíkot ragasztunk. A rögzítési pontokon kifúrjuk a kezdő profilokat. A felső záró U profilt készítsük elő az utolsó tégla behelyezéséhez, ehhez fúrjunk rá 30-50 centinként kb. 4-5 cm átmérőjű lyukakat.	3-4. A méretre vágott U profilokat vízszintezővel helyezzük el ? ha kell, ékeljük ?, jelöljük be a helyüket, majd 50-60 cm-ként (a sarkoktól kb. 15 cm-re) 8-10 cm mély lyukakat fúrjunk a 8 mm-es horganyzott betonvasaknak. Olyan hosszúra vágjuk a rudakat, hogy az U profil alján 4 cm-re nyúljanak túl, s tegyük őket a furatokba.
5-6. Ugyanezt a műveletet hajtsuk végre a függőleges U profiloknál is. Az alumíniumkapcsok ? amelyeket vízszintesen 30-40, függőlegesen 50-80 mm-enként kell beilleszteni ? és a betonvastartó profil behelyezése után tegyük be a vízszintes, illetve a függőleges U profilokba a 8-as betonvasakat.	7-8. A munkálatok következő lépése abból áll, hogy miután a helyükre pattintottuk a létrasíneket is, a vízszintes profilba betöltjük a sűrűre kevert, fehér színű ragasztóanyagot, és ugyanúgy, mint a betont, zömítjük, hogy megszilárdulás után ne maradjon levegős.
9-10. Ezek után elhelyezzük ? pontosan a sínre illesztve ? az üvegtéglákat és gumikalapáccsal a helyükre kocogtatjuk őket. Minden egyes tégla után a helyére pattintjuk a függőleges síneket, amelyek egyben távtartó és fugatakaró funkciót is betöltenek.	11-12. Ha kész az első sor, a helyére pattintjuk a vízszintes sínt, s elhelyezzük a 6-os betonvasakat. Majd vízmértékkel mind vízszintesen, mind függőlegesen ellenőrizzük a beállítást, szükség esetén ékelünk. Ezt a műveletet soronként végezzük el.
13-14. Felhígítva a ragasztóhabarcsot tölcsér segítségével feltöltjük a hézagokat. Mivel a téglák között a sínrendszer egybefüggő hézagot tart, a megkötés után a ragasztóanyag a vasbetonhoz hasonló tartószerkezetet alkot, ami 24 óra alatt köt meg. A túlcsorduló habarcsot mindig töröljük le vizes szivaccsal.13-14. Felhígítva a ragasztóhabarcsot tölcsér segítségével feltöltjük a hézagokat. Mivel a téglák között a sínrendszer egybefüggő hézagot tart, a megkötés után a ragasztóanyag a vasbetonhoz hasonló tartószerkezetet alkot, ami 24 óra alatt köt meg. A túlcsorduló habarcsot mindig töröljük le vizes szivaccsal.	15-16. Mivel az utolsó tégla behelyezésénél már nincs hely a függőleges sín behelyezésére, ezért ennek bordáját ? akár a munka kezdetén, akár mikor idáig jutottunk ? vasfűrésszel vágjuk el, így lehetővé válik, hogy két oldalról illesszük a helyére a takarást is biztosító elemeket.15-16. Mivel az utolsó tégla behelyezésénél már nincs hely a függőleges sín behelyezésére, ezért ennek bordáját ? akár a munka kezdetén, akár mikor idáig jutottunk ? vasfűrésszel vágjuk el, így lehetővé válik, hogy két oldalról illesszük a helyére a takarást is biztosító elemeket.
	17. Az utolsó tégla behelyezése után csúsztassuk a helyére a felső záró U profilt, amit az előkészítés során több helyen kifúrtunk, ékeljük ki. Majd egy nejlonzacskóba töltsük a ragasztóhabarcsot, vágjuk le a sarkát, és így töltsük fel az utolsó sort. Megszilárdulás után vízzel, illetve üvegtisztítóval mossuk le a felületet.

Az üvegtégla jól alkalmazható beépített bútoroknál is, bárpultok, középre állított konyhapultok dekoratív eleme lehet ez a borítás. Erre a célra általában a kevésbé fényáteresztő üvegtéglákat használják.

1-2. Az ívelt felületek kialakításánál a vízszintes sínek mozgatható bordázatát állítva alakíthatjuk ki a görbületeket. Az alsó és felső U-profilokat bevagdalva (V betű alakú darabokat vágva ki belőlük) lehető válik azok íves meghajlítása is, amikor rájuk pattintjuk a vízszintes sínt.
3-4. Az ív beállítása sok türelmet igénylő feladat. Hangsúlyozzuk: lassú, aprólékos, pepecs munka, de nem lehetetlen! Az első sornál tégláról téglára haladva kell a bordákat beállítani úgy, hogy a függőleges sínek takaró része a fal mindkét oldalán felfeküdjenek a téglák peremére.

A Wallkit és Metál rendszerek teljes mértékben szárazépítési technológiák, az ilyen üvegtégla fal építése során habarcsra, ragasztóra nincs szükség. Önhordó, tetszetős belső elválasztófalak építését teszi lehetővé utólag is kosz nélkül ? az egészen kezdők számára is. A szerkezet üvegtéglából és keményfa, illetve alumíniumprofilokból áll. A faprofilok tetszés szerint pácolhatók, lakkozhatók. A Wallkitnál az összeszereléshez csak csavarokra van szükség, amelyek rejtetten helyezkednek el a faprofilokban, míg a Metálnál a légkamrás aluprofilok egy speciális rögzítőrendszerrel kapcsolódnak egymáshoz.

Így készül - faszerkezettel

		1-2. Mindkét rendszer építésénél a szerkezetnek teljesen vízszintesen, illetve függőlegesen kell állnia, ezért szükség esetén ékeljük ki. A tartókeret építésénél a nagyon pontos kimérés után először a függőleges elemeket rögzítsük, majd csúsztassuk rá a fém tartóelemre a vízszintes elem illeszkedő fémszerelvényét.
		3-4. A munka következő fázisa során a határolóelemek befogadószerkezettel érintkező felületére a rugalmasságot biztosító 0,5 cm vastag polifoamot ragasztunk ? méghozzá mind a fa-, mind a fémszerkezetnél. Mindkét oldalán tapadó műanyagcsíkot ragasztunk fel, majd erre jön a polifoam. Ez a dilatáció miatt fontos lépés.
		5-6. Miután pontosan beállítottuk a tartókereteket, akkor a vízszintes elemet is rögzíthetjük 8-as csavarral, 40-50 centinként. Felhelyezve a téglákat, közéjük csúsztatjuk a függőleges közbenső elemeket, és gumikalapáccsal szorosan összekocogtatjuk az egészet.
		7-8. A szerkezet illesztési rendszere egyszerű, két egymásba kapcsolódó fémszerelvény, ezek formájának megfelelően marták ki a faprofilokat. A teljes sor lerakása után a helyére illesztjük a vízszintes közbenső profilt, rácsúsztatva a függőleges fémtartóra, majd csavarral rögzítjük.
		9-10. A munka utolsó lépésében a térelválasztó üvegfal felső vízszintes elemét is helyére illesztjük, majd felszereljük felső pultlapját. A befogadószerkezet és az üvegfal közötti réseket minden esetben csak rugalmas szilikonos tömítőanyaggal szabad kitölteni.

		1-2. A fémszerkezet a faszerkezethez hasonlóan nagyon egyszerűen összerakható. Tulajdonképpen itt is arra kell csak vigyázni, hogy a szélső alumíniumprofilok hajszálpontos mérés után kerüljenek a helyükre, a többi már (ragasztó nélküli!) gyerekjáték.
		3-4. A fémszerkezet rögzítési rendszere: a függőleges elemeket műanyag tüskék kapcsolják össze, míg a vízszintes köztes elemek végén lévő fémszerelvényt a függőleges profil nútjába csúsztatjuk, majd erősen lenyomva a helyére pattintjuk.