Párás az ablak? Javítsd ki!

A párásodásért sok esetben a helytelen szellőztetés és a túl magas beltéri páratartalom a felelősek, amelyek az egészségügyi kockázatokon túl a pénztárcát sem kímélik.

A közegészségügyi előírások a 30-70% közötti beltéri páratartalmat tartják elfogadhatónak, a hosszú távon 50%-nál magasabb páratartalom ugyanakkor egészségügyi komplikációkat idézhet elő. A tartósan felgyülemlő nedvesség jelentősen növeli a penészedés kockázatát, de nem csak a közérzetre hat negatívan; akár 20%-kal is növelheti a lakás fűtési igényét. Az Inoutic szakemberei szerint a probléma sok esetben a nem megfelelő szellőztetésre vezethető vissza.

Páralecsapódás akkor keletkezik, amikor a meleg és nedves levegő hidegebb felülettel érintkezik. Az ablakok esetében ennek a jelenségnek számos oka lehet. Az esetek többségében nem az ablak, hanem használatának módja miatt alakul ki a harmatképződés.

Ügyeljünk a nedvességre!

Nem sokan fordítanak figyelmet otthonuk páratartalmára, pedig egy 70%-os páratartalmú helyiség felfűtésének hőigénye akár 20%-kal magasabb lehet, mint egy 45%-os páratartalmú helyiségé. A közegészségügyi előírások a 30-70% közötti beltéri páratartalmat tartják elfogadhatónak, az ideális érték 40%. A hosszú távon 50%-nál magasabb páratartalom már egészségügyi komplikációkat idézhet elő. Annak érdekében, hogy a levegő áramlása szabályos legyen, a hő forrását mindig az ablak alá, vagy az ablak közvetlen közelében kell elhelyezni. Annak érdekében, hogy elkerüljük a szintén párásodást okozó „hideg zsebek”, azaz az ablakon az egyenlőtlen hőeloszlás következtében kialakuló hideg- és párafoltokat, hűvös napokon inkább húzzuk fel a reluxákat, húzzuk el a vastag sötétítőket. Mindazonáltal ahhoz, hogy eredményesen léphessünk fel a párásodás ellen, pontosan meg kell határoznunk, hogy az hol keletkezik.

- Az ablaküvegek kívülről párásodnak – ez annak a jele, hogy az ablak kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Hibáról tehát nem beszélhetünk, csupán a külső időjárás változékonysága miatti természetes jelenségről van szó.

- Párásodás az ablaküvegek között – ezt a jelenséget az okozza, hogy az ablaküvegek közötti térbe – amelynek normál esetben hermetikusan zártnak kell lennie – levegő kerül. Előidézheti az üvegfelületen lévő repedés, vagy az, hogy nem tökéletes a keret és az ablaküvegek illesztésének a tömítése.

- A keret bepárásodása a funkcionális résben vagy a belső oldalon – ez komoly problémát jelent, ugyanis ha az ablakkeretben megfagy a lecsapódott pára, az helyrehozhatatlanul károsíthatja az ablak tömítését. Előidézheti az ablak és a falazat közötti rosszul kialakított, hőszigetelést nem tartalmazó csatlakozás, de kialakulhat a nem megfelelő szellőztetés miatt is.

- Az ablaküvegek párásodása az ablak belső oldalán – ez a leggyakoribb problémák egyike, amelynek hátterében az ablaküveg alacsony belső felületi hőmérséklete és a lakásbelső légterének magas páratartalma áll. A legújabb szabványok követelményeinek megfelelő ablakoknak nem lenne szabad párásodniuk. Amennyiben mégis előfordul ez a jelenség, akkor vizsgáljuk meg a belső terek használatának a módját, illetve ellenőrizzük, hogy betartjuk-e a helyes szellőztetés szabályait.

Rész- vagy keresztszellőztetés: nem mindegy

Helyes szellőztetéssel meg lehet szabadulni a nemkívánatos nedvességtől. A résszellőztetés, amikor csak résnyire nyitjuk meg az ablakot hosszan tartó szellőztetésre nem ajánlott, mivel ez az ablak körüli falazat jelentős lehűlésével jár együtt. Hirtelen szellőztetés esetén rövid időre (4-10 percre) kell sarkig tárni az ablakot, így gyorsan és minimális energiaveszteség mellett valósítható meg a helyiség levegőcseréje.

A keresztszellőztetés nem más, mint a kereszthuzat, amikor egy pillanatra (2-4 percre) nemcsak az ablakokat, hanem az ajtókat is sarkig tárjuk, és a léghuzat elvégzi a helyiség csaknem teljes levegőmennyiségének cseréjét. Ez a szellőztetési módszer a leghatékonyabb, mivel a falak nem hűlnek le. Napjában többször is így kellene szellőztetnünk, de a szellőztetés megkezdése előtt ne felejtsük el kikapcsolni vagy minimumra csökkenteni a fűtést.

Szellőztetés „csukott” ablak mellett – nem ajánlott

Bár az ablakok túlnyomó többsége rendelkezik ún. mikroszellőzővel, a szakemberek több oknál fogva sem ajánlják a szellőztetés ezen módját. Az alacsony szintű légzáróság nem biztosítja a belső terek szükséges levegőcseréjét, a funkcionális résben továbbá páralecsapódás alakulhat ki, vagy odafagyhat a tömítés. Ráadásul a nyitott mikroszellőző mellett csökken az ablak hangszigetelő képessége, de megkönnyíti a betörők dolgát is.

Ennek ellenére két megoldás is van arra, csukott ablak mellett szellőztessünk. Az első lehetőséget a szellőzőcsatornák rendszere jelenti, amikor nyílásokat marnak az ablakkeretbe, amelyeken keresztül a levegő ki- és befelé áramlik. Ebben az esetben is fennáll a veszélye annak, hogy az ablakkeret belső oldalán lecsapódik a pára. A legfejlettebb módszer a láthatatlan szellőzőcsappantyú alkalmazása, amikor ablakkeretre erősített csappantyú a levegőcserét lehetővé tevő szelepként működik, amely az ablak lényeges tulajdonságainak megőrzése mellett (beleértve a hőveszteség minimalizálását és a zajszigetelést is) biztosítja a belső helyiségben a levegő állandó körforgását.

Jó minőségű ablakokkal a páralecsapódás ellen

Az új ablakok kiválasztásakor részesítsük előnyben a jó minőségű ablakkereteket és a jó hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező üvegezést. A kettős üvegezés hajlamosabb a páralecsapódásra, mint a háromrétegű, amelynél lényegesen magasabb az üvegtábla felületi hőmérséklete. Általában olyan ablakprofilokat érdemes választani, amelyek nagyobb üvegezési mélységet tesznek lehetővé; a jobb minőségű profilok 20-25 mm üvegezési mélységgel számolnak. Az Inoutic cég (www.inoutic.hu) által gyártott Prestige és Eforte rendszerek 25 mm mély üvegezési horonnyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az üveget kb. 20 mm mélyen illesztik be a keretbe. A párásodás ellen tehát a szakszerűen beszerelt, minőségi üvegezésű ablakokkal védekezhetünk a leghatékonyabban, de lényeges, hogy ügyeljünk a belső terekben a nedvességre, és hogy egész évben rendszeresen, kellő mértékben szellőztessünk.