Sarokkihasználó előszobabútor

A képünkön látható összeállításon az ívelt kalaptartó elkészítése a legbonyolultabb. Kivághatjuk ugyanis kézi- vagy dekopírfűrésszel, csak nagyon óvatosan, ráhagyással dolgozzunk, inkább többet kelljen utána csiszolni, mint hogy ki kelljen dobni vagy kisebbre átszabni a polcnak szánt lapot. Amennyiben viszont felsőmaróval alakítjuk ki, a legkönnyebb, ha sablont készítünk az ívelt maráshoz. És még valami: fatiplikkel erősítjük a helyére, ám ha néhány kalapnál súlyosabb tárgyakat is tárolni akarunk rajta, akkor felülről, ahol a magasság miatt már nem látszik, néhány L vassal is erősítsük a hátfalakhoz, így biztosabban tart.

Az ülőkét két egyforma forgácslap-körszeletből készítsük, és azokat (szintén forgácslapból leszabott) hossztartókkal erősítjük egymáshoz. A folyamatfotóinkon ezt az egyszerűbb megoldást mutattuk be; ha a nagy képünkön látható alsó beugró részt is el szeretnénk készíteni, akkor mindkét ülőke-lap sugarát vegyük 10 centivel hosszabbra, majd az alsóból vágjuk le ezt a 10 centi széles ívet és szögezzük a távtartókra alul, a padlótól számítva 10 centi magasságban. (És még egy 10 centi széles, a nagynál valamivel rövidebb HDF-csíkot kell odahajlítanunk.)

Az ülőke előoldalát borító HDF-lapot szép lassan alakítsuk íveltre – ne erőből dolgozzunk, hanem lassan, mindig csak kicsit húzva a spaniferen. Az ív sugara sem mindegy: legalább 60 cm-esnek kell lennie, akkor már biztosan nem törik el a lap.

Anyagszükséglet

18 mm vastag MDF-lapból

- 2 db 160×60 cm-es hátlap (kétoldalt)

- 1 db 60×60 cm-es lap kalaptartónak (fönt)

18 mm vastag faforgácslapból

- 2 db 59×59 cm-es ülőke

- 6 db 45 vagy 55 centi magas (mindenki maga mérje ki, milyen magasan ülve esik jól a cipőhúzás), 10 cm széles távtartó az ülőkéhez (nem szerepel a rajzon)

3 vagy 4 mm vastag HDF-lapból

- a távtartók hosszától függően 45 vagy 55 cm széles, 102 cm hosszú elem az ülőke előoldalának (az ívelt elem)

Valamint

- szivacs és szövet a felső ülőke tetejére szánt párnához, valamint ragasztó, ha netán rá akarnánk ragasztani

- spanifer

- szögek, csavarok és faragasztó

- fehér, illetve tetszőleges színű festék

Így készül a hátfal

1. Csavarozzunk forgácslap (az a legolcsóbb) keretet a méretre szabott MDF-lapra. A keret legyen olyan széles, amilyen távolra szeretnénk a bemart díszárkot a lap szélétől.

2. A felsőmarón levő kés alá tegyünk csapágyat, hogy a forgácslap vastagságát is beleszámítva a forgókés pontosan a kívánt mélységben marja ki az árkot (azaz profilt).

3. Miután a sablon mentén kimartuk az egyenes (valamint a sarkokban ívelt) profilt, dörzspapírral csiszoljuk ki az árokból az esetleges apróbb hibákat.

Így készül az ülőke

4. Egy megfelelő hosszúságú lécből és két szögből alakíthatjuk ki a legegyszerűbb ívhúzót.

5. Az ülőkéhez a körívet magával a centivel, kézzel is megrajzolhatjuk, ha nem fontos a milliméteres pontosság.

6. A felső ülőkét vágjuk ki dekopírfűrésszel és csiszológéppel smirglizzük le az egyenetlenségeit.

7. A kész elemet sablonként használva rajzoljuk be a forgácslapra az alsó elem méreteit.

8. Vágjuk ki a másodikat is, s a két elemet egymásra téve az alsót felsőmaróval igazítsuk a felsőhöz.

9. Szabjuk le a hossztartókat és a két ülőke-elemhez csavarozva őket készítsük el a szerkezet vázát.

10. Spanifer és ragasztó, valamint szögek segítségével íveltessük a HDF-lapot az ülőkék közé.