Levegőt a fűnek!

A gyepszellőztetésre akkor van szükség, ha nagyon kötött, tömődött a talaj, és a fű szinte ok nélkül sárgul, pusztul. Akkor is célszerű alkalmazni, ha gyakran hagyták rajta a gyepen a nyesedéket, illetve a lehullott lombot. Jelenléte ugyanis kismértékben hasznos, túlzott vastagságban kimondottan káros. Kisebb mennyiségben mulcsként védi a talajt a kiszáradástól, ha azonban az anyag-felhalmozódás nagyobb, mint a természetes lebomlási folyamatok, rövid idő alatt egy vastag, már-már tőzegszerű réteg keletkezik. Ez a réteg alacsony pH-értékű, s mintegy szigetelésként viselkedve akadályozza a víz, a tápanyag és az oxigén kellő felszívódását. Kedvezőtlen körülmények között évente 1 cm vastag filcréteg is kialakulhat. 2 centiméteres réteg azonban már 20 l/m2 öntözővizet is képes megkötni és a víz talajba jutását megakadályozni, ami nyáron roppant káros. Egy alapos gyepszellőztetéssel 1 kg/m2 gyepfilcet is kidolgozhatunk és eltávolíthatunk a talajfelszínről.

Gyepszellőztetés időben

A pázsit szellőzetésének legkedvezőbb időpontja általában a tavasz, illetve kora ősz. Persze ha szükséges, nyáron is elvégezhetjük, ám kerüljük a kánikulai viszonyok között végzett gyepszellőztetést, inkább száraz időben dolgozzunk. Házikertekben kézi erővel (villával), nagyobb területeken elektromos mélyszellőztető segítségével távolíthatjuk el a gyepfilcet. A gyepszellőztető annál tökéletesebb munkát végez, minél kisebb a kések közötti távolság. Erősen elfilcesedett területen csak megismételt gyepszellőztetéssel lehet a kívánt eredményt elérni. A levegőztetés mélysége függ a talaj típusától, nedvességtartalmától, a fogak átmérőjétől, a levegőztetőgép súlyától és teljesítményétől. A feltört talajrészecskéket a gyepen hagyhatjuk, az eső és egyéb hatások összetörik őket. Ha a jelenlétük zavaró, meggyorsíthatjuk eltűnésüket úgy, hogy begereblyézzük őket a fű közé. Bármilyen gépet is használjunk, a jobb eredmény elérése érdekében kétszer menjünk végig a gyepen, egyszer az egyik, másodszor pedig az előzőre merőleges irányban.

Karmok és kések

A filcréteg felszakítása és a talaj levegőtlenségének megszüntetése tehát kihagyhatatlan az igényes gyepápolásból. A célra kétféle gép áll rendelkezésünkre: a karmos és a késes. Az előbbi használata kevésbé hatékony, mert a talajfelszínről ugyan feltépi a filcet, de a karmok nem hatolnak a talajba elég mélyen, ezért a levegőztetés elmarad. A késes gyepszellőztetők viszont a mellett, hogy eltávolítják a filcréteget, mélyen a földbe is vágnak, levegőt juttatnak a gyökerekhez, megszabadítják a füvet az elhalt gyökerektől, és elbánnak a kétszikű gyomok egy részével is, ezért ha gyepszellőztető gép beszerzésén gondolkodunk, inkább a késest válasszuk. Akár elektromos, akár benzinmotoros kivitelt vásárolunk, fűgyűjtőt is vegyünk hozzá, mert a szellőztetés során a gyepből kikerülő meglepően ka. A gyepszellőztető a legtöbb gépkölcsönzőben is hozzáférhető, ezért kis kert estén jobban megérheti bérbe venni arra az évi egy-két alkalomra. Léteznek kézi szellőztetők is, de ezek használata nehézkesebb, és a velük végzett munka eredményessége sem hasonlítható a gépihez. A lyuggatással hatékonyan javítjuk a talaj felső részének átlevegőzését. A lyuggatógép (perforátor) tüskéi 5-10 centis mélységben sok kis lyukat ütnek. A motoros levegőztetőgép akkor végez alapos munkát, ha tüskéi lyukas, kónuszos kiképzésük folytán kis földdugókat emelnek ki a talajból.

Kézzel, villával

A levegőztetés nem drága mulatság. Kisebb területű gyep esetén a legegyszerűbb és legolcsóbb módszer az ásóvilla használata. Nyomjuk be a villát a földbe, amennyire csak tudjuk (legalább 10 cmre), és mozgassuk előrehátra, hogy megnöveljük az üregeket. Ez az eljárás meglazítja a talajt, és helyet csinál az új fűgyökereknek. Az ásóvilla használatának egyetlen hátránya, hogy míg üregeket hozunk létre, a szomszédos helyeken összenyomjuk a talajrészecskéket, ami újabb tömörödést eredményez.

Vetni is könnyebb

A levegőztetés kombinálható a magvetéssel, különösen a kopár és ritkás részeken. Ha fűmagot szeretnénk vetni, a géppel 6-10-szer menjünk keresztül a területen. Rengeteg üreget kell létrehoznunk, hogy javítsuk a talaj állagát és sűrűségét. A megművelt földet körülbelül egy hónapig hagyjuk állni, mielőtt bevetnénk. Ha közvetlenül az átforgatás után vetünk, az üregeknél lévő magok kicsíráznak és gyorsabban növekednek, mint a földben lévők, így a pázsit egyenetlen, foltos lesz. A talajszellőztetést a vetéssel összekötve a fűfelület újszerű állapotú lesz, s ez közel sem kerül akkora erőfeszítésbe és költségbe, mint az egész terület felszántása.

fotók: pixabay
 

2020. március 9. 13:24