A melegvíz elállításhoz modern bojlert használjunk. Ebben az esetben ugyanis akár 35% energiát takaríthatunk meg! A bojlerek víz melegítésére tervezett berendezések, amelyek nemcsak melegítik hanem – az átfolyó vízmelegítőkkel ellentétben – tárolják is a vizet.

Elcsépelt téma a környezettudatosság. Azonban a víztakarékosság esetében nem csak környezetünkre gyakorlunk jó hatást, hanem pénztárcánkat is megkíméljük. Az ötletek megvalósítása nem drága, egy-két szeleppel, szabályozóval ezreket takaríthatunk meg!

A fürdőszobákban a zuhanyzók és kádak környezete, az emeleti fürdőkben a padló megfelelő vízszigetelése különleges figyelmet érdemel. Biztosan sokakkal előfordult már, hogy eláztatták az alattuk lakó szomszédot, vagy a fürdőszoba fala átázott.

Hogyan lehet újabb pénzeket spórolni a villanyon, gázon, vízen? Tehetjük e még takarékosabbá otthonunk működését? Íme néhány ötlet, melyeknek megvalósítása nem túl egyszerű, de jól járhatunk.

Miért locsolnánk ivóvízzel, aranyárért? Szivattyúval vizet is, pénzt is megtakarítunk! Vízben áll a pince, megtelt az akna, esetleg a mosógép mondott csődöt? Segít a megfelelő szivattyú! Olyan helyen lakunk, ahová nem ér el a vízműhálózat, vagy öntözőrendszer telepítenénk, és ?csak? fúrt vagy ásott kút van a kertben? Ezekben az esetekben a merülőszivattyúk és házi vízellátó rendszerek állnak rendelkezésünkre.

Hazánkban az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás 140-150 liter, ebből mintegy 45 litert használunk el a WC öblítésre. A hagyományos tartályok több mint 10 liter vizet használnak fel egy öblítésnél, míg a takarékos rendszerek általában 6-9 litert. Persze a legnagyobb baj az, hogy ilyen célra is a drága ivóvizet pazaroljuk.

Mind a kültéri, mind a beltéri vízszigetelési munkákat jelentősen megkönnyítik a könnyen kezelhető korszerű anyagok, amelyek alkalmazása a műszaki leírás tanulmányozása után egyszerű feladat.