Nem akarnak építeni a fiatalok

Általános iskolákban népszerűsítette az építő szakmákat a Mapei Kft. az elmúlt hetekben. Lehangoló a helyzet. Senki nem akar építő szakmát tanulni. Markovich Béla társadalmi összefogást sürget, mert ha ez így megy tovább, katasztrofális helyzetbe kerül az építőipar.
A Mapei Kft. október és november folyamán három általános iskolában mintegy kétszáz továbbtanulás előtt álló diák számára tartott előadást, melyben bemutatták az építő szakmák szépségeit és perspektíváit.
Az előadássorozatot a Mapei Kft. által kidolgozott építőipari életpályamodell keretében rendezték meg. Célja az építő szakmák népszerűsítése volt a fiatalok körében. A vállalat tapasztalatai és felmérései szerint ugyanis a fokozódó szakemberhiány egyik fő oka, hogy egyre kevesebb fiatal választja az építő szakmákat.
Ki fog így építeni?
Ha ez így folytatódik, az katasztrofális következményekkel jár. Már most alig találni szakembert, a beruházások csúsznak, egyre borúsabbak a kilátások. Az előadássorozat eddigi három állomásából volt olyan általános iskola, ahol egyetlen diák sem megy szakképző iskolába.

– A probléma összetett. Például az előadássorozat világított rá arra, hogy a fiatalok nem is ismerik az építő szakmákat, sok alapvetőnek tűnő szakma létezéséről egyáltalán nem is tudnak. A kőművest, festőt még ismerik és tudják mit csinál, de bármennyire hihetetlen, a többség tudása itt meg is áll. A probléma jobb megismerése és megértése érdekében további felméréseket tervezünk, mert úgy tűnik, hogy hiába az egyes mesterségek népszerűsítése, ha nem tudják mit is takar valójában – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
Lenne perspektíva
Holott mindazt, amire a fiatalok vágynak, az építőipar biztosítani tudná. A vállalat készített egy felmérést 2017. májusában: százötven 12-13 éves fiatalt kérdezett meg, milyen jövőt képzelnek el maguknak. Gyakorlatilag egyikük álmai között sem szerepelt az építőipar. Ugyanakkor a válaszadó fiatalok 44%-a aggódik a bizonytalan jövő miatt, hogy nem keres elég pénzt, nem lesz munkája, vagy nem fogja szeretni.
Ez utóbbi már csak azért is elgondolkodtató, mert egyre több a pályaelhagyó diplomás, aki valamilyen kézműves szakmára cseréli az íróasztalt. Az ő elmondásuk szerint az alkotómunka élménye és a munka látványos eredménye és a szabadság a váltás indoka.
Kétségtelen tény, hogy nem mindenkit elégít ki a pusztán szellemi vagy adminisztratív munka. Ám sok fiatal akarata ellenére – vagy családi, társadalmi nyomásra - választ „fehérgalléros” hivatást. Igazi tehetségek kallódnak el, akik kiváló szakemberek lennének, de más területeken középszerűvé válnak.
Ciki lett
Holott ma az építőipari szakmák versenyképes béreket, biztos megélhetést és gyors karrierlehetőséget kínálnak. A legnagyobb hiány éppen a jó képességű, vállalkozó szellemű szakemberekből van, akik egy mikrovállalkozást irányítva akár egy kész ház megépítésére is képesek. Márpedig ilyen szintre nagyon hamar el tudna jutni egy fiatal szakember.
Markovich Béla szerint ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon, társadalmi összefogásra van szükség. Hiszen az, hogy mára a nem fehér galléros szakmák cikivé váltak, a társadalom felelőssége is. Ha nem ismerik el például az építő munkákat, ha a benne dolgozók nem kapnak megbecsülést, akkor a fiatalok nem fogják azt választani. A kreatív és alkotó fiatalokat ösztönözni kell, hogy ismerjék meg az építő szakmákat, hátha ott találják meg a hivatásukat. Ez a Mapei Kft. építő szakmákat népszerűsítő iskolai kampányának a célja. Idén még öt állomást tervez a vállalat.