A Monthy Python filmklasszikusában, a Brian életében van egy híres jelenet, amelyben Reg azt kérdezi a többiektől: „Mit adtak nekünk a rómaiak?” A csoport egy tagja erre rávágja: „Vízvezetéket?” Ezután amolyan verbális adok-kapok következik, majd Reg összefoglalja: „Rendben, de a higiénián, az orvostudományon, az oktatáson, a boron, a közrenden, az öntözésen, az utakon, az édesvízrendszeren és a közegészségügyön kívül mit tettek értünk a rómaiak?” Nos, a tartós, időtálló betont is hozzáadhatjuk ehhez a képzeletbeli listához!
Az MIT Scientific Advances-ben megjelent tanulmány azt állítja, hogy a rómaiak forrón keverték össze az erősen reaktív égetett meszet (kalcium-oxid), az oltott mésszel (kalcium-hidroxid). Ez kis csomókat, úgynevezett mészklasztokat, apró kalcium-oxid bombákat eredményezett, amelyek a beton repedésében vízzel érintkezve kalcium-karbonáttá váltak, ezzel meggyógyították a repedést. Ez azért érdekes mindannyiunk számára, mert ha betonból építkezünk, annak extra tartósnak kell lennie.
„Izgalmas belegondolni, hogy ezek a tartósabb betonkészítmények növelhetik ezeknek az anyagoknak az élettartamát, valamint javíthatják a 3D nyomtatott betonkészítmények tartósságát” - mondta Admir Masic, a tanulmány szerzője, az MIT építő- és környezetmérnöki professzora.
A római beton képes az öngyógyításra.Az építészettel foglalkozó sajtóban kevesen boncolgatták ezt a kérdést, talán azért, mert mindenki, aki építésziskolába járt, tudja, hogy nem az a kérdés, miért ilyen időtálló és tartós a római beton, hanem az, miért ilyen „gagyi” a mai. Erre létezik egy nagyon egyszerű válasz: a modern betonban acélerősítés van, a rómaiban pedig nincs. Az acél rozsdásodik, tágul, ezzel pedig megrepeszti maga körül a betont, így gyorsabban pusztul el az adott építmény.
A római mérnökök lényegében téglából építették a zsaluzatot, betonnal és törmelékkel töltötték fel, majd márvánnyal borították, ennek nagy részét mára ellopták. A beton más. Mésszel és pozzolánnal, vagyis vulkáni hamuval készül, alapvetően tartós. A benne lévő megerősítés viszont nem az.
„Bár a megerősítésnek sok előnye van, vannak hátrányai is. Az elsődleges az, hogy idővel a betonban lévő acél korrodálódik... A modern beton viszonylag rövid élettartama túlnyomórészt a korrózió okozta romlás eredménye. Az ellenőrizetlen, elemeknek kitett vasbeton gyakran néhány évtizeden belül vagy még rövidebb időn alatt bomlásnak indul” – fejtegette a Treehugger.com-nak Brian Potter építési fizikus, majd hozzátette, az a mexikói móló, amelyet 1941-ben rozsdamentes acélból és betonból építettek, a mai napig áll, míg az, amit hagyományos acéllal 1969-ben mellette építettek, már szétesett.
A rozsdamentes acél azonban hatszor olyan drága, mint a hagyományos. Potter elmondta, az „öngyógyítás” nem csak a római betonra jellemző, jelenleg is kísérleteznek ásványi és polimer, sőt bakteriális adalékanyagok használatával.
2024. szeptember 10. 14:11
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.
ötletmozaik.hu © 2025
minden jog fenntartva
