Készülj fel a kertészkedéshez: tavaszi kerti kisokos

Metszés

A február végi vagy márciusi hetek általában már tartósan fagymentesek, így elkezdhetjük a metszéseket – a dísz- és bogyós cserjék, sövények és bizonyos gyümölcsfák visszavágását mindenképpen felvehetjük a feladatlistánkra! Első lépésként a száradt, sérült részeket távolítsuk el a növényekről, de figyeljünk arra, hogy a megfagyott hajtásoknak ne essen bántódása, hiszen ezek visszametszésével inkább ártunk. Természetesen minden metszés előtt győződjünk meg arról, hogy van-e valamilyen speciális igénye az adott növénynek, akadhatnak kivételek.

Vannak bizonyos növények, amiket már február végén gond nélkül visszavághatunk, ilyenek az almafa, körtefa, ribizli, bodza, a fagyal- és galagonyasövények. A kertben viszont előfordulhatnak olyan növények is, melyekkel érdemes kicsit még várni, legalább márciusig elnapolni a metszést. Ezek közé tartozik a kajszibarack, nektarin, szilva, meggy, málna, egres, mogyoró, de a tűztövis és a tuják is ilyenek.

Palántanevelés

Bizonyos haszonnövények nem tudnak önerőből növekedni kora tavasszal, ezek javarészt túlságosan érzékenyek még az időjárás változásra. Ha viszont minél hamarabb szeretnénk a saját kertünkből szedett zöldségeket enni, akkor elkezdhetjük a palántanevelést cserépben, ágyásban. Ehhez elegendő akárcsak egy napfényes ablak vagy egy nagyobbacska veranda. Salátát, karalábét, fejeskáposztát, kelkáposztát, retket, padlizsánt, karfiolt vagy brokkolit minden további nélkül nevelgethetünk a négy fal között is, hogy majd később, megerősödve ültessük ki őket a kertbe.

Veteményezés

Ha már az ültetésnél tartunk: nem minden palántával kell „kesztyűs kézzel” bánni, több típust akár már a kertben is közvetlenül elvethetünk. Ezzel kapcsolatban először is tájékozódjunk a vetőmagok igényeiről, bizonyos magok kifejezetten jól tűrik a talajmenti fagyokat, csírázásukhoz nem igényelnek tartósan magas hőmérsékletet. Természetesen nem mindegy, hogy milyen mélységbe vetjük a magokat, de általánosságban elmondható, hogy a korai zöldségeket, mint a zöldborsó, sárgarépa, sóska, spenót, vöröshagyma, petrezselyem és fejessaláta rögtön elvethetjük, miután kiengedett a fagyott talaj.

Talajminőség javítása

A talaj minőségére is legalább annyi gondot kell fordítani, mint bármi másra a kertben, tavasszal a virágoskertnek például kifejezetten szüksége van a tápanyag utánpótlásra. A műtrágyázás ugyanakkor nem fenntartható megoldás, hiszen a növények elég gyorsan felhasználják az így rendelkezésükre bocsátott tápanyagokat, a talaj szerkezete viszont nem javul számottevően. Érdemes tehát az átfogó talajjavítást szem előtt tartani: szerves, érett trágyát használni, kerti komposztot vagy korhadt leveleket, ami hosszútávon is biztosítja a tápanyagellátást. Minél korábban megtesszük ezt, annál több ideje lesz a tápanyagoknak egyenletesen eloszlani a földben.

Kerti gépekkel gyorsan és hatékonyan

A tavaszi metszések során összegyűlő ágakat és gallyakat sokkal egyszerűbb felhasználni vagy tárolni, ha feldaraboljuk egy ágaprítóval. A kerti hulladékot elégetni ráadásul tilos! Az ágaprító kiválasztásánál érdemes a teljesítmény mellett a zajszintet is figyelembe venni – hívta fel figyelmünket Nagy Szilvia, a Praktiker szakértője. Nem utolsó szempont, főleg akkor, ha szeretnénk a szomszédokkal jó viszonyban maradni. A végterméket egyébként szétteríthetjük a földön, megakadályozhatjuk a gyomnövények terjedését, illetve nedvesen tarthatjuk a talajt az ültetésig. Ha pedig sikerül apróra darabolni az ágakat, komposztba is tehetjük, így nem fog kárba veszni az a sok értékes tápanyag, amit a fa kinyert a talajból.

Az ágaprító mellett egy elektromos sövényvágó is nagy segítséget nyújthat a kert karbantartásában. Egy ilyen eszközzel nem csak a bokrokat lehet formázni, de a vékonyabb ágakkal és gallyakkal is elbánik a legtöbb modell. Amennyiben elektromos sövényvágót szeretnénk vásárolni, akkor az akkumulátoros sövényvágó a leginkább praktikus, hiszen csak a töltöttségi szintre kell odafigyelnünk, cserébe viszont nem kell munka közben kábeleket kerülgetni.