Szigetelt ház – fűtés negyedáron

A valós körülmények között végzett energiahatékonysági összehasonlító programban részt vevő szigetelt ház lakóinak szeptember vége óta mindössze 27 691 forint volt a gázszámlája, míg a referenciaként szolgáló, hasonló paraméterekkel rendelkező szigeteletlen házban élő hajdúdorogi család fűtésre fordított kiadása meghaladta a 67 993 forintot, pedig az igazán hideg téli napok még csak most kezdődnek. A Referenciaház Program mérései már most bizonyítják, hogy az energiahatékonysági beruházások közül csak szigeteléssel akár 60-70, de minimum 30-40%-os rezsi megtakarítás érhető el.

A szigeteletlen házban élők már 663 m3 gázt használtak fel, míg a hőszigetelt családi ház gázfogyasztása mindössze 201,8 m3 volt, vagyis csak szigetelésnek köszönhetően ez a család 2 hónap alatt 461,2 m3-el kevesebb gázt fogyasztott.

A két ház fogyasztási adatai és a fűtésre fordított kiadása közötti különbség egyértelműen tovább nőtt az előző hónap adott időszakához képest, az energiafelhasználásuk közötti százalékos eltérés még mindig kimagasló, 60-70%-os. Bár a jóval hidegebb idő miatt már a szigetelt épületnél sem tartható fenn a kívánt hőmérséklet anélkül, hogy a kazán be ne kapcsoljon egy nap, még így is több mint háromszor kevesebb energiát kell felhasználni a kívánt hőmérséklet eléréshez, mint a szigeteletlen háznak.

A szigeteletlen házat folyamatosan fűteni kell

A két családi ház vizsgálata során a szakemberek azt is figyelik, hogy hogyan változik az épületek energiafelhasználása a külső hőmérséklet függvényében. A december 2-ig vizsgált időszakban a hőmérsékleti adatok szélsőségesen alakultak, a napi átlaghőmérséklet -2 és 19 fok között mozgott. A két ház fogyasztási adatai között a legmarkánsabb különbség akkor mutatkozott, amikor az átlaghőmérséklet 10 fok alá esett, ekkor a szigeteletlen ház fogyasztása meredeken nőtt. November 28-án például, amikor -1,8 fok volt a napi középhőmérséklet a szigeteletlen ház 0,453 GJ energiát használt fűtésre, míg a szigetelt ház mindössze 0,191 GJ-t, vagyis csak a leghidegebb napon majdnem 2,5-szeres volt a különbség a két ingatlan energiafelhasználása között.

Emellett, amíg a szigeteletlen épületben napközben a kazán folyamatosan üzemelt, addig a szigetelt házban még a reggeli felfűtés után is csak a délutáni időszakban kapcsolt be újra a kazán. A vizsgált időszakban négy olyan nap is volt, amikor a szigetelt ház egyáltalán nem használt energiát a belső hőmérséklet szinten tartásához.

A szigetelt ház kazánja harmadannyit dolgozik

A napi szinten, negyedóránként elemezett adatok azt mutatják, hogy a leghidegebb napon a szigeteletlen házban háromszor gyakrabban kapcsolt be a kazán egy nap alatt, mint a szigetelt épületben. Mindez egyszerűen azzal magyarázható, hogy a szigetelt ház a felfűtés után jobban tartja a meleget, jóval lassabban hűl ki, ezért a kazánnak is ritkábban kell újra és újra bekapcsolnia. Ez azt is jelenti, hogy egy jól szigetelt ház nemcsak jelentős energiamegtakarítást hoz, hanem kíméli a kazánt is, növelve annak élettartamát. Vagyis az energetikai beruházás, azon belül is a korszerű szigetelés megtérülésének a rezsi csökkenése csak az egyik eleme, a másik, hogy a kazánt is ritkábban kell cserélni.

A Referenciaház Program háttere

A Referenciaház Programot még tavasszal indította el a Knauf Insulation a Magyar Energiahatékonysági Intézet és a méréseket végző Budapesti Műszaki Egyetem szakmai támogatásával. Az eredmények összehasonlíthatósága érdekében közel azonos műszaki feltételekkel rendelkező épületeket és közel azonos életvitelt folytató családokat választottak ki a programba való részvételre. A már szigetelt, „A” energetikai besorolásúvá vált hajdúnánási, és a tőle mindössze 6 km- re lévő „F” kategóriájú, még szigeteletlen, hajdúdorogi házat mérőműszerekkel szerelték fel, amelyek a nap 24 órájában mérik a fűtési energiára használt gáz mennyiségét és kalkulálják annak költségét.