Asztali lámpa raklapból

1. A raklap darabjait éppen kihajították, amikor Tamás meglátta és elkérte őket. Középen egy pálcikás illatosító tartókupakja látható.

2. A szerkezet megtervezése után kifúrta a zsinórt vezető lyukakat, majd az egészet átkente egy réteg barna lazúrral. Igen, a nyers fát.

3. Tapasztalata szerint ugyanis a nyers fa lazúrozásakor a lazább szálszerkezet miatt jobban beszívódik az anyag. Száradás után csiszolta vissza.

4. Ezután újabb réteg lazúrt kent rá. A csiszolás után a felület tömörebb lett, így a második adag már nem ivódik bele olyan mélyen a fába.

5. A legidőigényesebb fázis az elemek összeragasztgatása volt, hiszen darabonként ki kellett várni, míg a ragasztó megszárad.

6. Tamás az 1-es fotó közepén látható kupakot is ragasztással rögzítette a szerkezethez. Ebbe került a későbbiek folyamán a lámpa foglalata.

7. Ezután a villanyvezeték bemenetét lezáró műanyag takarógyűrű belső, kintről nem látható tartófülét is beragasztotta a helyére.

8. A takarógyűrű korábban egy szekrényakasztó alkatrésze volt. Tökéletesen illeszkedik és védi a drótot, hogy meg ne törjön.

9. Itt már a végső formáját nyeri éppen el a szerkezet. De előtte hétszer kellett kivárni a 24 órás száradási időt. Kerek egy hétbe telt az egész.

10. De a végeredményt tekintve, amikor a készítő este úgy olvasgathat, hogy közben felpillantva a maga keze munkáját látja, megérte…

Figyelem!

Az áram nem játék. Aki nem ért a villanyszereléshez, az a drótok és a foglalat bevezetését, rögzítését és összeszerelését bízza szakemberre.

2016. június 2. 8:03