Szerencsére a franciaágy felett volt egy alkalmas, szabad falfelület. Mivel a hálóban az ágyvég (amely szintén saját készítésű) és a gardróbszekrény calvados színű bútorlapból készült, az anyagválasztás nem volt kérdéses. Miután Árpád elkészítette a polc méretezett rajzát, egy megmaradt nikecell lapból tapétázókés és pár méretes szög segítségével egy szűk óra alatt gyorsan fabrikált egy méretazonos modellt, hogy láthassák, hogy fog mutatni a valóságban.
Tekintettel a bútor alakjára és elhelyezésére, egyértelmű volt, hogy az összeállítást csak csapolással és ragasztással lehet megvalósítani a megfelelő végeredmény elérése érdekében. Minden élnél három 8 mm-es keményfa csap látja el a tartó funkciót, szerencsére ez a végén is elégnek bizonyult a megfelelő merevséghez.
A csapokat először a lapok élébe kellett befúrni, mivel ezek a vastagabb lapok a tengelyvonaluk felé közeledve egyre kevésbé tömörek. A laza szerkezetben a lyukak elkészítése (fém sablon nélkül) némi szórással járt, de a legfontosabb a beragasztott csapok pontosan merőleges helyzete volt.
A ragasztót nem sajnálták, hogy minél jobban beivódjon a levegős szerkezetbe a lyukak falánál.
Ezek után csapok helyét kellett az ellendarabon elkészíteni, ott a fólián keresztül már lehetséges volt pontos furatokat készíteni.
A ragasztás és összeállítás több napot vett igénybe, az összeállított elemeket összehúzatva, sík felületen kellett hagyni teljesen megszáradni, gondosan ügyelve a derékszögekre és a felfekvésre, nehogy egy picit is elálljon majd a faltól. Voltak részek (az O betűnél), ahol a kész modulra súlyt kellett helyezni a száradás idejére.
Az utolsó ragasztás után, szigorúan megvárva a 24 órát, végre kiderült, hogy a kész konstrukció elég merev ahhoz, hogy egyben mozgatható és a helyére rögzíthető legyen. A falon három fém konzol tartja.
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.