Tavaszi metszés

Először tisztítsuk meg, kaparjuk le a fák törzsét és a vastag ágakat a rajtuk levő, felváló kéregpikkelyektől, s az öszszegyűlt törmeléket égessük el. Az alma-, a körte- és a szilvafák különösen hajlamosak arra, hogy sűrű koronát neveljenek, ezért muszáj elvégezni a koronaritkítást. Ne sajnáljuk a fákat, bátran vágjunk az ágakból, a fa meghálálja ezt a fajta törődést. Időnként szálljunk le a létráról, és alaposan vegyük szemügyre, hogyan alakítsuk tovább a fát. Azt sem árt átgondolni, hogy fiatalító vagy fenntartó metszés szükséges- e az adott növénynek.

Gondozni muszáj

Kezdetnek az egymást keresztező, befelé növő ágakat kell tőből kimetszeni vagy kifűrészelni. Így járjunk el a törött, sérült, felkopaszodott ágakkal is. Ezáltal a megmaradó termőrészek több fényhez jutnak, a rajtuk levő gyümölcsök biztosabban megtermékenyülnek. Erős metszéssel alakítjuk a hosszanti növekedést, míg termőágat gyönge visszametszéssel nyerhetünk. A visszametszést mindig a megfelelő szögben és magasságban kell a rügy felett elvégezni, ne túl magasan és ne túl alacsonyan: kb. 2-3 mm-re. Mindig a kifelé mutató rügy felett vágjunk, -a rügy arrafelé hajt, amerre áll-, hogy ne befelé nőjenek a hajtások. A vízszintes hajtásoknál a felső oldalon fejlődik termőág a rügyekből. Az oldalra és lefelé tartó nyúlványoktól szabaduljunk meg. A párhuzamos csúcshajtásoknál a gyengébbiket tőből nyessük le. Mindig éles eszközzel dolgozzunk, ami vág, és nem roncsol. Az őszibarack és a szőlő termőre metszését nem kell elsietni; várjunk addig, amíg a rügyek kissé duzzadni kezdenek, és maguktól jelzik, milyen hosszú termőcsapokat kell hagyni. Gyakori hiba, hogy a kertészkedők túlterhelik rügyekkel a tőkéket. Pedig ettől nem terem több szőlő, mert a nagyobb számú fürtön a bogyók nem tudnak rendesen fejlődni. Ha valaki nem tette, még nem késő a talajba munkálni a komposztot, a tőzeges istállótrágyát vagy gombatrágyát. A díszfák és cserjék metszése egyszerűbb feladat, bár vannak, akik művészi elhivatottsággal formázzák, alakítják e növényeiket is.

Nevelő metszés  Fenntartó metszés  Fiatalító metszés 

A fa koronájának nyitottnak és lazának kell lennie, hogy a levegő és a fény elég utat találjon a belső ágakhoz is. A vezérágak megnőtt részeit egy-harmadával kell visszavágni.	Csak azokat a hajtásokat távolítsuk el, amelyek a fény bejutását gátolják, ezzel a fakoronát hosszabb távon is lazán tarthatjuk. Időnként lefelé is növeszthetünk ágakat.	Az idősebb fák kevesebb hajtást nö-vesztenek, a fiatalító metszéssel a fa újra hajtani kezd, a korona újra felépül. A koronát egyharmadára, felére metsszük vissza.

Sebkezelés

Ne feledkezzünk el a metszést követően a sebek kezeléséről, mert ha ez kimarad, a vágási felületek teret adhatnak a gombáknak és baktériumoknak, amelyek tovább terjedve ágelhalásokat, mézgásodást válthatnak ki. Először kaparjuk le a beteges, leváló kéregdarabokat, és a friss sebeket kenjük be valamilyen sebvédő anyaggal, mondjuk Fabalzsammal vagy Vulneronnal.

A permetezés fontossága

Nélkülözhetetlen feladat a metszés után a tél végi lemosó permetezés. Alaposan dolgozzunk, de vigyázva, hogy ne égjenek meg a növények. Erre a célra a növényvédelmi szakemberek a legjobbnak a bordói porból készített 1%-os oldatot (bordói lé + kén) tartják. Ezzel permetezzük be az összes gyümölcsfát, ez a legjobb védelem az őszibarack levélfodrosodása (tafrina) ellen is, a szőlőtőkéket, a rózsabokrokat, a málna- és ribiszkebokrokat, valamint a díszfákat és -cserjéket is. Ha szükséges, ismételjük meg, az egyszeri permetezés általában nem elég. Ezenkívül ajánlatos megszórni minden építményt, kerítést, kaput, szerszámoskamrát, amely fából, deszkából készült. Pajzstetvek és egyéb kártevők ellen szükség lesz még egy permetezésre, mondjuk 3-4 százalékos Agrol oldattal. Vásároljunk a permetezőberendezéshez megfelelő méretű toldalékot, amivel fel tudunk nyúlni a magasabb ágakhoz is. Munka közben használjunk maszkot, a ruházatot és eszközöket alaposan öblítsük át, mossuk el. Vegyszereinket biztonságos helyen tároljuk, a lejárt szavatosságú termékeket már ne használjuk fel.

A kiskertekben komoly segítségünkre lehetnek a szecskázóberendezések, amelyek a felhalmozódott nyesedéket, ágakat komposztálható méretűvé aprítják.