hirdetés



Költségtakarékos tippek kánikula ellen

Ötletek

Költségtakarékos tippek kánikula ellen

Nem minden lakásban és cégnél van légkondi, ahol pedig van, ott növeli az áramköltségeket. Cikkünkben olyan – viszonylag könnyen kivitelezhető – „túlélési” ötleteket gyűjtöttünk csokorba, amelyek nem, vagy csak kevéssel terhelik meg a családi költségvetést.

1. Húzódjunk árnyékba

Alapvető dolog, de azért megemlítjük, hogy ha csak lehet, tartózkodjunk árnyékban, igyunk sok folyadékot. Nem véletlen, hogy a mediterrán országokban, ahol régebben sem volt szokatlan a forróság, napközben kihalnak az utcák, mindenki sziesztázik (viszont nem csak estétől késő éjjelig vannak fent, hanem sokszor hajnali kettőtől reggel nyolcig is). Természetesen akinek munkába kell mennie, annak ki kell lépnie a tűző napra – viszont ha rugalmas (vagy rugalmassá tehető) a munkaidő, akkor esetleg a bemenetelt is vehetjük előbbre, amíg nincs akkora kánikula (aki autóval megy, indulás előtt jól szellőztesse át az utasteret, és vigyen magával egy palack hűtött vizet). Vagy dolgozzunk otthonról, ha egy mód van rá.

 

2. Hűtsük a testünket

A klímakatasztrófa évezredében már lehet, hogy nem az 1700-as évek hűvös angliai úri divatja szerint kell öltöznünk a munkahelyen sem, hanem icipicit lengébben. Néha kicsit be is nedvesíthetjük a hajunkat, de csak annyira, hogy a huzattól/ventillátortól/klímától meg ne fázzunk. Nedves zsebkendővel a karunkat is áttörölhetjük időnként. Otthon persze a lábáztatástól az óránkénti zuhanyzáson át az egész napos hideg ülőfürdőben tartózkodásig bármit megtehetünk.

 

3. Kapcsoljuk ki a gépeket

A tévé, a zenetorony stand by állapotban is, a mobiltöltő pedig olyankor is, amikor „csak” be van dugva a konnektorba, de nincs rácsatlakoztatva a készülék (azon felül, hogy áramot fogyaszt) melegszik. Amikor nem használjuk, olyankor teljesen kapcsoljuk ki a set-top-boxot, a laptopot, az éppen nem dolgozó töltőket és áramátalakítókat pedig húzzuk ki a dugaljból.

 

4. Használjuk mértékletesen a klímát

Klíma használata esetén a helyiségeket csak a rendeltetésüknek megfelelő hőmérsékletre hűtsük le, és csak arra az időre, amíg ténylegesen használjuk őket.

 

5. Cseréljük le az izzókat

Sajnos nagyon sok lakásban és munkahelyen még hagyományos izzók működnek, amelyek az áramnak csak néhány százalékát sugározzák ki fény gyanánt, a többi 95, sőt még több százaléka hővé alakul. Az energiatakarékos kompakt fénycsövek és LED-ek sokkal jobb hatásfokúak, tehát kevésbé melegítik a helyiséget és kevesebb áramot is fogyasztanak (persze drágábbak is, de cserébe hosszabb ideig tartanak).

 

6. Szellőztessünk, legyezzünk

A helytelen szellőztetéssel – hosszan tárva-nyitva hagyott ablakokkal – jelentős mennyiségű hő özönlik a lakásba. Próbáljuk ki, hogy az összenyitott helyiségek mely ablakainak egyidejű (esetleg csak résre) nyitva tartásával alakul ki hűs légáramlat (főleg késő este, éjszaka és hajnalban). Ha jól sikerül, azt is elkerülhetjük, hogy az egymással szemben lévő ablakok közt „huzatot kapjunk”. A levegőmozgásra ventillátorral is rásegíthetünk, igaz, ez árammal működik – villany nélküli hagyományos, mára gyakorlatilag elfeledett változata a legyező: érdemes kipróbálni, rövid távon biztosan jó.

 

7. Párologtassunk

Hőérzetünket a levegő páratartalma is befolyásolja. A szokásos söprögetést vagy porszívózást helyettesítsük azzal, hogy sima vízzel felmosunk (a Flóraszeptet ezúttal hagyjuk ki). Ha mindenütt padlószőnyeg van, legalább a fürdő- és előszoba, valamint a konyha csempeburkolatát nedvesítsük meg felmosás címén. A hálóban és gyerekszobában ehelyett terítsünk benedvesített törülközőt a radiátorra, a nappaliba viszont teregessük ki a frissen mosott ruhát, hiszen annak száradása ugyanúgy hőt von el a helyiségből, mint a padlóról párolgó víz. A szobanövények is több vizet párologtatnak, ha rendszeresen locsoljuk őket (persze csak módjával, többnyire nem mocsári növényzet van a cserepekben).

 

8. Vizes lepedőt az ablakra!

A függönyöket ugyanígy nedvesíthetjük, ha terítünk alájuk valamit, pl. festőnejlont. Ha nem fehérek, akkor viszont érdemes lepedő(k)re cserélni őket, mert a fehér szín jobban visszaveri a meleget.

 

9. Tegyünk fóliát az üvegre

A hő igen nagy része a magas hőátbocsátású üvegfelületeken érkezik. Nyilván az volna a legjobb megoldás, ha valamennyi ablakunkat korszerű, nagyon alacsony hőátbocsátású ablakra cserélhetnénk, de ennek költsége alsó hangon is 50-100 ezer forint ablakonként. Az üvegcsere is számításba jöhet, a legolcsóbb azonban egyértelműen a fóliázás, költsége 6000–8000 forint négyzetméterenként, és a fólia típusától, no meg az ablaküveg fajtájától függően a legtöbb applikáció élettartama 10 vagy még több év, ám számos alkalmazás 15 elteltével is kifogástalan betölti funkcióját. A fólia reflexiós hő- és fényvédő réteget képez az üveg belső felületén, így fajtájától függően a napsugárzásból származó hőnek akár 50-70%-át is kinn tartja, míg a látható fényt beengedi (speciális fémötvözetű, polipropilénnel borított rétegei télen a fűtőtestek által kibocsátott hőhullámok 30%-át verik vissza belülre, ez meg a fűtésköltség szempontjából jó).

Akármilyen egyszerűnek is látszik, a munka nagy gyakorlatot igényel, mert nagyon könnyen maradhat légbuborékos, vízcseppes a felület, vagy gyűrődhet fel a fólia – különösen nagy felületek esetén. A rosszul felrakott fólia már nem használható fel újra, egy ablak esetén így több ezer forintot veszíthetünk. Az egyik leggyakoribb hiba, hogy megszáradt vízfoltok és más szennyeződések maradnak a fólia alatt, amelyeket felragasztása után többé nem lehet eltávolítani, erre érdemes figyelni.

a) Először az ablak környezetét kell előkészíteni, hogy kényelmesen hozzáférhető legyen az ablak a nagy fólialappal, a faburkolatokat célszerű letakarni. Ezután egy alapos tisztítás következik.

 

b) El kell távolítani minden apró felragadt szemcsét, foltot, a tisztításhoz vizet és nem zsírosodó ablaktisztítószert, illetve ablaklehúzó eszközöket használjunk. Majd gumis ablaklehúzóval gondosan távolítsuk a szennyezett vizet.

 

c) A fólia méretre szabása és a védőréteg eltávolítása után az ablakot egy síkos oldattal (tisztítószer és víz) fújjuk be, majd erre fordítva – nem a tapadós felületével – helyezzük a fóliát – mert az ablak a legtisztább munkafelület.

 

d) A munka ezután következő fázisa igényli a legtöbb odafigyelést: a fólia ragasztós felületét az előbbi folyadékkal permetezzük le, majd megfordítva a fóliát – lehetőleg légbuborékok nélkül – simítsuk az üvegre.

 

e) A műanyag simítóval többször, több irányban nyomjuk ki a vizet és a légbuborékokat, ezt a műveletet többször ismételjük meg, alaposan vizsgálva a felületet.

 

f) Amikor már egy folt sincs, sniccerrel távolítsuk el a keretek körüli fóliafelesleget.

 

10. Szereljünk föl redőnyt, zsalugátert vagy spalettát

Bődületes mértékben, akár több mint 50%-kal csökkenti a bejutó meleget. Nyáron már reggel nyolc óra körül, illetve a melegek beállta előtt célszerű leengedni a redőnyt, illetve becsukni a spalettát (ha kívülre a hatályos helyi építési szabályok miatt tilos, akkor belülre is tehetünk – még akkor is, ha kevés a hely kétoldalt: erre a helyzetre találták ki a harmonikaszerűen nyíló-csukódó spalettát). Akár kívül van, akár belül, őt is érdemes fehérre mázolni.

 

11. Szigeteljük a falakat!

A dryvitolás közszóvá ment át a nyelvünkben, az viszont még nem feltétlenül köztudott, hogy a falakra tett 5-20 cm vastag hungarocell arra is jó, hogy nyáron kint tartsa a meleget. A másik, sokak által még nem ismert dolog, hogy szálas szigetelőanyagokkal, tehát ásvány- vagy kőzetgyapottal (régebbi nevükön üvegvattával) is szigetelhetjük a függőleges falakat, tehát ezek az anyagok nem csak a tetőcserepek alatti padlásszigetelésre jók.

A Knauf Insulation szakértői szerint árnyékolással és már 10 cm vastag ásvány- vagy üveggyapot szigeteléssel 5-7 fokkal is csökkenthető a lakások belső hőmérséklete, villamos energia használata nélkül. Arról nem is beszélve, hogy otthonunk hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor annyi energiába kerül, mint 1 fokkal való felfűtése, ha az ingatlan nincs megfelelően szigetelve. Ráadásul megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, így a hűtési és fűtési költségeken is spórolva, a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, hosszú távon pedig minden szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

Ja, és a vakolatot is fessük fehérre: aki látott már görög falut, az tudja, miről beszélünk.

 

12. Szigeteljünk futónövénnyel

Ökológiai szempontból felmérhetetlen jelentősége van – különösen a sűrűn beépített városokban – a zöld homlokzatoknak. Jelentősen javítják a szennyezett városi levegő minőségét, levélzetük porszűrőként is működik. Nyáron jobbak, mint a klímaberendezés, télen pótolják a hőszigetelést. A lombozat és a fal közötti légpárnáknak köszönhetően télen az örökzöldekkel befuttatott falak hőmérséklete átlagosan 2 fokkal magasabb, mint a hasonló tulajdonságú, de csupaszon hagyott falfelületeké. Szigetelő hatásuk fokozható, ha nem közvetlenül a falra futtatjuk a növényt, hanem valamilyen vezető rendszer segítségével a faltól kicsit távolabb alakul ki az összefüggő lombozat, mert így még egy légréteget „nyerünk”. Hogy az épület hőgazdálkodásában a futónövények hőszigetelő hatását jól érvényesítsük, nem mindegy hogy milyen tájolású – mennyire napsütötte – falhoz milyen növényt ültetünk. A napsütötte déli fekvésű falakra lombhullató növényeket célszerű választani, mert nyáron hőszigetelnek, télen viszont – a lombozat nélkül – engedik a falat felmelegedni. Erre kiválóak a vadszőlőfajták. Az olyan a falak mellé viszont, amelyeket alig vagy soha nem ér nap, örökzöldeket érdemes ültetni – például borostyánt.

A futónövényeket ültetésére az őszi vagy a tavaszi időszak a legalkalmasabb. Ássunk 50×50 cm-es ültetőgödröket egymástól 50 cm-re. A növényt kivéve a műanyag tartóból, a gyökerét meg kell tépdesni azokon a helyeken, ahol a szűk hely miatt spirálisan kezdett el növekedni. Majd a marhatrágyával dúsított földdel takarjuk be a tövét és locsoljuk meg. Amikor elkezd növekedni, a hajtásokra oda kell figyelni, és vezetni kell őket, hogy a megfelelő helyen tudjanak megkapaszkodni – az első időszakban az önkapaszkodó növényeknek is szükségük van erre a segítségre.

 

+1. Főzzünk a kertben

Az édesmindegy, hogy a fatető alatti kerti grillezőt, kemencét vagy a nyárikonyhát használjuk-e sütés-főzésre, az a lényeg, hogy ne a lakást melegítsük a táplálékkészítés során. A kert nélküli lakásban lakók pedig ha tehetik, menjenek vízparti fák árnyékába – az már szabadon választott, hogy ezt a gyerekek (netán unokák) strandoltatásának keretében végzik, vagy erdei folyóparton horgásznak.




hirdetés

EZT IS Ajánljuk
Ötletek
Helykihasználó előszobai beépített szekrény
Az előszoba beugróját alakította szekrénnyé Major Tamás Veresegyházon.


Ötletek
Saját tervezésű kocsibeálló
Szükségessé vált egy kocsibeálló építése Vass Zoltánéknál Keszthelyen. Zoltán megtervezte, majd megépítette. Az összeszerelésnél a család is segített.


Ötletek
Mini étkező és bárpult
Egy kis alapterületű lakásban minden talpalatnyi helyre szükség van. Fantáziával és némi számolgatással frappáns és takarékos megoldások születhetnek.


Ötletek
Így dobjuk fel az unalmas komódot
Aki szereti a szépet, örömmel barkácsol és fest, az új színekkel és anyagokkal frissítheti fel maga körül az egyhangú falakat, bútorokat. Most egy komód megújulását mutatjuk be, az alkotó Nagy Viktória.











hirdetés





Fizessen elő a magazinra!

Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.





ötletmozaik.hu © 2024

minden jog fenntartva




Hírek csináld magad
Otthon-bútor Kert-balkon Szerszám-anyag Gyerkőc
Gép- és anyagújdonságok Ötletek Építési bajnokság