Határtalan bluetooth

Történetünk nem néhány éve vagy évtizede, hanem sok-sok száz évvel – sőt több mint ezer évvel – ezelőtt kezdődik. A tizedik században, vagyis még a magyar államalapítás előtt élt egy bizonyos Harald Blatand a messzi északon, aki 958 és 986 között uralkodott hosszabb ideig Dánia, rövidebb ideig pedig Norvégia felett. Ő vezette be a kereszténységet és ő volt, aki egyetlen királysággá egységesítette az addig egymással szembenálló törzseket. A Blatand, vagyis magyarul Kékfogú, angolul pedig Bluetooth név onnan ragadt a királyra, hogy elképesztő módon imádta az áfonyát, amiből olyan sokat fogyasztott, hogy az végül kékre festette a fogait. 

 Vikingek és rúnák
Kékfogú Harald és a vikingek a szereplői annak a The Long Ships (A hosszú hajók) nevezetű könyvnek, melyet a 90-es években olvasott a világ legnagyobb chipgyártói között jegyzett Intel egyik munkatársa, egy bizonyos Jim Kardachant. Emberünk pedig úgy gondolta, hogy egy éppen akkor szárnyait bontogató vezeték nélküli technológiának a régen élt király angol nevét, vagyis a Bluetooth-t választja, mégpedig abból a megfontolásból, hogy ahogy a Harald király egységesítette az északi népeket, úgy a Bluetooth összefogja majd a készülékek közötti rövid távú kommunikációt. A mindenki által jól ismert kék alapon fehér karaktert felvonultató logót pedig a rúnaábécé két betűjének, a H-nak és a B-nek az egymásra illesztésével alkották meg, utalván ismét Harald Blatandra. 

 Szabvánnyá vált
A Bluetooth nevet kapott technológia fejlesztése azonban még a 90-es évek előtt, 1989-ben megkezdődött, elsősorban abból a célból, hogy leváltsák a még a 60-as évekből eredeztethető RS-232-es kábeles kommunikációt valamilyen vezeték nélküli megoldásra. A Bluetooth végül 1994-ben született meg, elsősorban egy bizonyos Jaap Haartsen nevezetű holland fejlesztőnek köszönhetően, aki az Ericsson telekommunikációs cég alkalmazottjaként bábáskodott az új technológia születésénél. A következő fontos év 1998 volt, amikor is az iparág nagyágyúi létrehozták a szabványosítással foglalkozó Bluetooth SIG-et (Bluetooth Special Interest Group). Első körben csak az Ericsson, az IBM, az Intel, a Nokia és a Toshiba volt tagja a csoportnak, de már az első év végéig több mint 4 ezer cég csatlakozott hozzá. 

 Két évtizede kezdődött
A világ első Bluetooth terméke egy mobil head-
set volt, ami 1999-ben látott napvilágot és 2000-ben megérkezett az első Bluetooth-kompatibilis mobiltelefon, az Ericsson T36. Utóbbival már nem volt akadálya a fülben hordott headsettel történő telefonálásnak, ezenkívül pedig a „Kékfog” arra is alkalmassá tette a telefont, hogy telefonkönyv-bejegyzéseket, csengőhangokat – vagy akár egyszerűbb játékokat – küldjenek, fogadjanak vele. 

 Töretlen fejlődés
Az 1999-ben debütált Bluetooth 1.0 szabvány maximum 721 Kbit/s, vagyis mintegy 0,7 Mbit/s-os vezeték nélküli adatátviteli sebességet, illetve legfeljebb 10 méteres, készülékek közötti távolságot tett lehetővé, ami akkoriban tökéletesen megfelelt az iparági elvárásoknak. A hang alapú beszélgetésekhez elegendő volt ez a sávszélesség, azonban jó minőségű zenét még nem lehetett átvinni a segítségével, így a fejlesztések tovább folytatódtak. 2004-ben látott napvilágot a Bluetooth 2.0, ami alaphelyzetben 1 Mbit/s-os, EDR (Enhanced Data Rate) módban pedig már 3 Mbit/s-os sebességet biztosított, és 30 méterre kitolta az elméleti legnagyobb hatótávot. A 2009-ben kijött Bluetooth 3.0 alaphelyzetben 3 Mbit/s-ra képes, de a Bluetooth-párosítást követően létrehozott 802.11-es Wi-Fi linken keresztül már 24 Mbit/s-os sebességet is diktálhat. 2014-ben érkezett meg a kis fogyasztású, úgynevezett LE (Low Energy) módot támogató Bluetooth 4.0, ami 60 méterre növelte a hatótávolságot, 2017 pedig már a Bluetooth 5.0-áról szólt. Utóbbi 1-ről 2 Mbit/s-ra növelte a LE mód sávszélességét, az elméleti legnagyobb hatótávot pedig 240 méterre terjesztette ki.

 Navigáláshoz is
A jelenleg forgalomba kerülő új okostelefonok többsége Bluetooth 4.2, illetve Bluetooth 5.0 támogatással rendelkezik, de rövid időn belül feltűnnek majd a színen az első olyan készülékek, melyek már a 2019 elején bejelentett Bluetooth 5.1 szabvánnyal is kompatibilisek. A verziószám kismértékű növekedéséből könnyen kikövetkeztethető, hogy ezúttal csak kisebb újdonságokra lehet számítani, de azok között van egy nagyon fontos. Ez pedig a többantennás kommunikáció által lehetővé tett iránymeghatározás. Az egymáshoz csatlakoztatott eszközök eddig csak a közöttük lévő távolságot ismerték, mostantól azonban már az egymáshoz képesti irányukkal kapcsolatban is tisztában vannak. Ennek köszönhetően gyerekjáték egyszerűségű lehet megtalálni egy Bluetooth-képes kulcscsomót, valamint az épületen belüli navigációs szolgáltatások is minden korábbinál pontosabbá válhatnak.