hirdetés



Lakásunk falai

Szerszám-anyag

Lakásunk falai

A lakás elemei közül alighanem a fal az, amelyet a legkevesebb figyelemre méltatunk. Pedig nélküle nem létezne maga a lakás sem, anyaga, minősége, vastagsága, szigetelt vagy szigeteletlen volta pedig nagyban meghatározza (fűtési-hűtési) kiadásainkat, befolyásolja hőérzetünket és ennek következtében kihatással van a közérzetünkre is.

A fal, mint olyan, általában függőleges, négyzet vagy (pl. a világítótornyokat kivéve) fekvő téglalap alakú tereptárgy. Cikkünkben nem tárgyaljuk a geológiai (löszfal), kertépítési (sövényfal), bútoripari (előszobafal, tévéfal) és informatikai (tűzfal) változatait, valamint a hadászati (várfal, városfal, kínai nagy fal), politikai (berlini fal) és vallási (siratófal) jellegű formáit. Körüljárjuk viszont, hogy milyen típusai lehetnek, milyen anyagokból készülhet és melyik mennyire terhelhető, illetve melyiknél mire érdemes figyelnünk.

Rendeltetés szerinti beosztás

A fal eredeti rendeltetése szerint elhatárol, körülveszi és védi a lakót – az őskorban pl. a nagytestű ragadozók, a történeti korokban az ellenséges seregek, manapság pedig főleg az időjárás, a hőmérsékleti különbségek ellen, illetve a kíváncsi járókelők vagy szomszédok vizsla pillantásaitól. Funkcióját tekintve létezik főfal, válaszfal és parapetfal.

Főfal

Ez a ház teherhordó és külső falazata. Nemcsak a külső fal lehet födémtartó, sokszor a belső falak egy részének is a szerkezettartás a feladata. Ez abban az esetben válik fontossá, ha egybe szeretnénk nyitni két helyiséget, például két szobát vagy a nappalit és a konyhát. Minden ilyen esetben építésszel való konzultáció kell, hogy megelőzze a végrehajtást, mert néha ugyan (mondjuk a legfelső emeleten, ahol a belső szerkezettartó falak már „csak” a födém és a tetőszerkezet súlyát hordozzák, nincsenek fölöttük további lakószintek) még a főfalakon is vágható nyílás, de minden eset egyedi, és csak szakember döntheti el, kiváltható-e a fal egy része – mondjuk – áthidalóval.

Válaszfal

Leánykori nevén közfal, amely épületszerkezetileg nem bír meghatározó funkcióval, hanem két helyiség közt található, térelválasztás céljából. Értelemszerűen vékonyabb, mint a főfal, és sokszor az anyaga is más, pl. külső beton hordozószerkezet esetén is nemritkán téglából vagy ytongból építik a belső válaszfalakat. A modern lakások egy részénél, valamint az utóbbi időben épülő irodaházaknál pedig az a trend, hogy a vizesblokkok körüli falakat leszámítva a födémet néhány oszlop tartja mindössze, és a belső válaszfalakat gipszkartonból húzzák fel a lakók vagy bérlők igényei szerint. Természetesen ha az igények változnak, az ilyen válaszfalak viszonylag egyszerűen elbonthatók és áthelyezhetők, vagyis meglehetősen egyszerű dolog átrendezni a lakást, ha mondjuk új jövevény érkezik a családba és külön szoba kell neki, vagy valamelyik gyerek kirepül. (Valamivel több sittel – építkezési hulladékkal – jár a gipszkarton fal elbontása, ha mondjuk le lett csempézve. Merthogy a gipszkartont nemcsak festhetjük vagy tapétázhatjuk, hanem le is burkol(tat)hatjuk.)

Speciális falnak tekinthetők például a térelválasztó függönyök is, illetve a nálunk paravánnak nevezett spanyolfalak, amelyek feladata: megbontani lakásunk tereit, azért, hogy olvasó, dolgozó, vagy játszósarkokat alakítsunk ki, és javítsuk szobánk hangulatán.

A váz általában fakeret, amelybe bútorainkhoz legjobban illeszkedő textilt, fóliát vagy papírt feszítünk ragasztóval vagy aprószöggel.

A fal anyaga

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy fal bármiből készülhet. Régen a fa, a kő, a vályog volt az általános, és ma sem ritka a gerendaház, a terméskő falrészek, a városból vidékre kiköltözők egy része pedig előszeretettel épít új „parasztházat” saját kezűleg vetett vályogból.

Sokkal „maibb”, amikor az ablakkal nem rendelkező helyiségek egy részének természetes megvilágítását üvegtéglával oldják meg.

Ezen kívül Magyarországon elterjedt a – nagyon leegyszerűsített módon elmagyarázva – két hungarocell réteg közé öntött betonfal, az ún. prokoncept-rendszer.

Magyar találmány az úgynevezett üvegbeton, másnéven az „átlátszó beton”, amely tulajdonképpen fényáteresztővé tett beton – az ötlet lényege, hogy a betont öt százalékban optikai szálakkal vegyítik, amitől akár húszméteres vastagságig is áttetsző marad, ám szilárdságából nem veszít semmit.

Inkább design-jellegű (de térelválasztó funkcióval is bír) a műgyantából készült fal.

A jövő építőanyaga viszont – legalábbis Afrikában – a kiürült PET-palackba töltött homok, mint tégla (kisebb építmények hőszigetelését nálunk is oldották már meg üres műanyag flakonokat tartalmazó réteggel).

A házak, lakások falainak többsége azonban vas- vagy gázbetonból, téglából és gipszkartonból készül.

Gipszkarton

A gipszkartonos szerelt válaszfalak alkalmazása a hagyományos válaszfalszerkezethez képest jelentős költségcsökkenést eredményezhet. A lakást könnyen átalakíthatjuk vele anélkül, hogy nagyobb építkezésbe kellene kezdenünk. Akár térelválasztó falat akarunk felhúzni, akár vezetékeket szeretnénk elrejteni, a legegyszerűbben gipszkarton lap segítségével tehetjük, amelynek alapanyaga az erőművek füstgázainak kéntelenítésekor keletkező úgynevezett füstgáz-gipsz. Az ebből az anyagból készülő gipszmagot mindkét oldalon kartonnal fedik.

A gipszkarton legfőbb előnye: gyors beépíthetősége. A száraz szerelési technológia lehetővé teszi, hogy fém, vagy fa vázszerkezetre rögzítsük a gipszkarton lapokat, elkerülve ezzel a hagyományos téglafalazással járó felfordulást. Csavarozással nemcsak egy, hanem két vagy három réteg is felszerelhető a vázszerkezetre. A fal üreges szerkezete kifejezetten alkalmas minden épületgépészeti és elektromos vezeték elhelyezésére, szerelvények vagy hő-, illetve hangszigetelés beépítésére. Ha régi lakásban ki kell cserélni a falban az elektromos vezetékeket, akkor költségkímélőbb megoldás, ha gipszkartonból előfalat húzunk, és e mögé rejtjük el az új vezetékeket. Így nem kell végigvésni az egész lakást.

A hang- és a hőszigetelés terén is megállják helyüket a gipszkarton falak, bármely összehasonlításban. Mindemellett az ilyen fal súlya mindössze 25-50 kg/m2. A falszerkezetek statikai és épületfizikai adottságai a vázszerkezet, a gipszkarton lapok és a közéjük helyezett kőzetgyapot szigetelőpaplan együttes hatásából adódnak.

A vázszerkezetre erősített gipszkartonlapok közötti réseket és a rögzítő csavarok fejeit gletteléssel tüntetik el. Az azonnal sima, száraz falfelület tetszés szerint festhető, tapétázható vagy csempézhető.

Ragasztott gipszkarton felületek esetén a súlyt az épített fal fogja hordani. Üreges gipszkarton szerkezeteknél a maximális terhelhetőség 35-40 kg. Megoldás a nehezebb terhekre, ha a szerkezet építésekor konzolokat építünk be.

Könyvespolcokat is felszerelhetünk rá műanyag terpesztődűbel vagy fémből, esetleg műanyagból készült üregdűbel segítségével. Ezek a dűbelek a gipszkarton és a téglafal közötti, a vázszerkezet által létrehozott résben szétnyílva rögzítenek.

Kimondottan nehéz mosdókagylók, konzolos wc-k beépítésénél mindig külön tartószerkezet kell kiépíteni.

Üvegtégla

A lakásunkba beszűrődő napfény kellemesebbé teszi közérzetünket, ezért használják az üvegfalat régóta oly előszeretettel a leválasztott terek megvilágításához. Az üvegtégla felületén átszűrődő fény játékos hangulatot kölcsönöz a lakás bármely helyiségének. A lakásban a fényáteresztő képessége a téglafal stabilitásával párosul. A színezetlen üvegtégla mellett a színskála minden árnyalatában kapható elemekkel egészen egyedi fényhatásokat érhetünk el otthonunkban. A színezetlen üvegtégla képes a fény 80 százalékát átengedni, de a színezetteken is átjut a fény 50-70 százaléka. A fény nagy részének szabad utat enged, de a tűznek ellenáll. Egy átlagos vastagságú, 8 mm-es üvegfal 60 percig, két sorban rakva pedig 90 percig véd a tűz ellen. Erejét mutatja még, hogy a megfelelően felrakott üvegfal gyakorlatilag áttörhetetlen, így a betörés ellen is védettséget nyújt. Tulajdonságai közül egyre időszerűbb és értékesebb az energiamegtakarító képessége. Hőszigetelő hatását a két felülete közötti légüres térnek köszönheti. Emellett jó hangszigetelő is. Egy korlát azért létezik: üvegtéglafal nem lehet tartófal, csak válaszfal.

A cikk teljes szövege az Első Kislakás magazin standokon levő, 2014/1. lapszámában olvasható (a magazinba bele is lapozhat, illetve megveheti itt).




hirdetés

EZT IS Ajánljuk
Kert-balkon
Kerti grillező bontott téglából
A nyár alighanem legnépszerűbb kerti tereptárgyai a különböző kültéri sütögetők, grillezők, kemencék. Juhász Tamás gyulai olvasónk ezt a bontott téglából alkotott változatot készítette el.


Gyerkőc
Mesevilág a lánykaszobában
Kislányának szerette volna széppé varázsolni a gyerekszobát Barták Andrea Budapesten.


Ötletek
Papírtégla – tüzelő szinte ingyen
Otthon fejlesztette ki találmányát Hír Ferenc (Nagykarácsony): reklámújságokból és esővízből állít elő tüzelőt – majdnem ingyen.


csináld magad
Értékmentés újrahasznosítással: dekorfal maradék fából
Az építkezésből megmaradt anyagokból sok mindent, néha egészen meglepő funkciójú és szépségű tárgyakat tudunk létrehozni. Mutatunk egy példát Demeter Attila jóvoltából.











hirdetés





Fizessen elő a magazinra!

Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.





ötletmozaik.hu © 2024

minden jog fenntartva




Hírek csináld magad
Otthon-bútor Kert-balkon Szerszám-anyag Gyerkőc
Gép- és anyagújdonságok Ötletek Építési bajnokság