A dryvit-rendszer fogásai

A külső hőszigetelésnél a vastagság megválasztásához érdemes szakember véleményét kikérni, nálunk általában a 8 cm-es vastagságot ajánlják a megtérülés miatt, de egyre több szakértő javasolja a 10-12 centimétert.

Hőhíd és pára

A hazai gyakorlat a 4-6 cm alkalmazása, ami nem a legszerencsésebb, mert a fűtési hőmegtakarításban csak csekélyke mértékben lesz érzékelhető a hőszigetelés, ugyanakkor a kivitelezéshez ki kell fizetni a költségek tetemes részét kitevő állványozást, ami ugyanannyi lenne a vastagabb hőszigetelés felrakásánál is. A 8 centiméternél vékonyabb hőszigetelések alkalmazásánál azonban komolyan szerepet játszik az is, hogy miből készült és milyen állapotban van a falazat, ez ugyanis páratechnikai szempontból komoly problémákat okozhat. A legfőbb gond a hőhidasság, amelynek következményeit ? a beltéri párakicsapódást ? leginkább a minél vastagabb hőszigetelés alkalmazásával lehet kivédeni. Ezt érdemes pontosan kiszámoltatni, különösen akkor, ha már tapasztaltuk a hőhidasság egyes jeleit, alkalmankénti párakicsapódás a falon, vagy téli időszakban a nyílászárók környékén jóval hidegebb a falfelület, mint más részeken.

Legyen bevizsgált!

A polisztirol hőszigeteléseket általában ?rendszerben? kínálják a forgalmazók, vagyis rögzítéshez szükséges dűbelekkel, tartóprofillal, a rögzítést megerősítő üvegszövettel, ill. az alapozó-, vakoló- és színezőréteggel együtt. A köznyelvben általában minden polisztiroltáblával történő hőszigetelést dryvitnak neveznek, amelyben az említett rétegeket alkalmazzák, de van ilyen márkanévre hallgató komplett rendszer is, amit a Nikecell gyárt több mint harminc éve. Ma már több ragasztóanyag, erősítőháló is forgalomban van, amelyek hasonló vagy azonos minőségben biztosítják a tapadást, de nem viselik ezt a márkanevet, legfeljebb mint rendszernevet említik meg a leírásban. Polisztiroltáblát pedig nagyon sok cég gyárt, ezeknél mindenképpen érdemes a minőséget szem előtt tartani, a forgalmazótól elkérni az ún. ?megfelelőségi nyilatkozatot?, amelyből megtudhatók a termék tulajdonságai, ha ilyet nem tudnak adni, akkor inkább ne vásároljuk meg. A bevizsgált, nagy múltú polisztirollemez-gyártók 8-10 cm vastagság táblái 1300-1400 és 1600-1700 Ft/m? áron kaphatók.

A több mint 30 éve bevált dryvit-rendszer a legkedveltebb hőszigetelő rendszer, amellyel 60-70 százalékos fűtésienergia-megtakarítás is elérhető. A rendszert csak +5 ?C mellett, száraz időben szabad felrakni, védve a polisztiroltáblákat a tűző naptól.

1. falszerkezet
2. hőszigetelő lemez
3. ragasztótapaszba ágyazott üvegszövet
4. az üvegszövet takarását biztosító újabb ragasztótapasz (vakolat) rétege
5. alapozó vakoló
6. szemcsevastagságú vékonyvakolat




A hőátbocsátás várható alakulása a különböző falszerkezetek és különböző vastagságban alkalmazott Nikecell-D lemezek esetén ? Klikk ide!

Alapozás és vakolás: A már megszáradt felületre hordjuk fel a vékonyvakolat alapozót, amely a rendszertől függő színválasztékban kapható, ezt hengerrel, ecsettel vihetjük fel. A vékonyrétegű fedővakolatokat rozsdamentes acélsimítóval szemcsevastagságban kell felvinni a felületre. A dörzsölt hatású struktúrát rövid száradás után simítóval körkörösen, függőlegesen vagy vízszintes irányban dörzsöljük el, míg a kapart stuktúrát a felhúzás után azonnal simítóval körkörösen dörzsöljük el.

A dryvit rendszerű hőszigetelés kivitelezésének főbb fogásai
Új épületeknél a hőszigetelés közvetlenül a vakolatlan falazatra ragasztható fel: a habarcskitüremkedéseket el kell távolítani, a hiányzó kitöltéseket pótolni kell, majd kefével portalanítani a felületet. A falnak száraznak kell lennie, nem szabad eső után vagy esőben dolgozni. Régi épületeknél az alapfelület ellenőrzése és előkészítése döntő jelentőségű a rögzítés miatt. Munka előtt a homlokzati felületeket, a vízszintes és a függőleges tartása miatt, vízszintesen ki kell zsinórozni, függőlegesen pedig több ponton le kell függőzni.	A lábazati hőszigetelés azért fontos, mert az alap csupasz betonfelülete nagyon erős hőhidat képezhet, és minél jobban hőszigetelt a fal, annál rosszabb lesz a helyzet a lábazatnál. Amellet, hogy jelentős hőveszteséget eredményez a megfelő lábazati szigetelés hiánya, ilyen esetekben számíthatunk a nedvességlecsapódásra, sőt a penészesedésre is. A lábazati hőszigetelésnél az erre kifejlesztett, fokozott mechanikai igénybevételnek és az intenzív nedvességhatásnak ellenálló polisztirollemezeket használjuk.
Ha nincs pince, vagy azt nem akarjuk hőszigetelni, a hőszigetelő táblákat legalább fél méterrel a padló szintje alá kell vezetni. A lábazatok hőszigetelésére nincs külön előírás, itt is a homlokzatokra vonatkozó vastagságot célszerű alkalmazni, új épületek esetében 4-6 cm, felújításnál 8-10 cm vastag hőszigetelés. A lábazati rész végső felületképzése lehet a ragasztóba beágyazott háló és az erre felhordott vékonyvakolat, de műkő vagy klinkertégla burkolat is alkalmazható.	Visszaugró lábazat esetén a homlokzati hőszigetelést a lábazati zárószegélyről ajánlott indítani. Ebben az esetben a homlokzati hőszigetelő lapok vastagsága nagyobb a lábazati lapokénál. Ha a lábazat és a homlokzat között sík átmenetet tervezünk, akkor azonos vastagságú szigetelőlapokat kell alkalmazni. A lábazat magasságában szereljük fel a tartósínt, amihez 6-os dűbeleket használunk. A sín készülhet alumíniumból vagy műanyagból. Elhagyni semmiképpen sem szabad!
Az ajtó- és ablakmélyedések méretének megfelelő elemeket vásároljunk, de a helyszínen is leszabhatók a kellő szélességben. A nyílászárók mélyedéseinél rá kell fordulni az üvegszövettel a hőszigetelő lemezre, a nyílászárók sarkainál pedig átlós kiegészítő erősítést kell felragasztani a repedések megelőzésére. A párkányokat ? amelyek különböző anyagból készülhetnek ? a már üvegszövettel megerősített rétegre tapasztjuk.
A hőszigetelő lemezek mechanikai rögzítését soha nem szabad elhagyni. A hőszigetelő réteghez ajánlott hosszúságú dűbeleket használjunk, hogy kellő mélységben a szilárd falazatba érjenek, pl. a 8 cm vastag hőszigeteléshez 160 mmes dűbeleket alkalmaztunk. A rendszergyártók a különböző falazóanyagokhoz különböző típusú dűbeleket ajánlanak, ezt vegyük figyelembe. A furat pont olyan mély legyen ? vagy egy-két mm-rel mélyebb ?, mint a dűbel hosszúsága, mert egyébként a dűbelfejek nem lesznek síkban a lemezek felületével. Ha nem várják meg a ragasztó teljes megkötését, akkor a dűbel feje besüllyedhet. Nyolc méter magasságig négyzetméterenként általában 6 dűbelt kell elhelyezni, a kiosztási táblán látható variációkban. A sarkok megerősítésénél 8-12 dűbelt kell használni négyzetméterenként, a sarkoktól 25 cm-re, a lemezek közepén további dűbeleket kell elhelyezni.
A ragasztó bekeverésekor pontosan be kell tartani az előírásokat, ami a csomagoláson vagy a tájékoztatóban olvasható. Olyan menynyiséget kell felhordani a táblára, hogy legalább 40% érintkezési felület alakuljon ki a falazat és a hőszigetelő lemez között. A lemezek széleit kenjük be, és az 50×100 cm-es lemezek közepén 3-5 tenyérnyi foltban hordjuk fel az anyagot. A polisztirol ragasztópasztákból általában 3-3,5 kg kell négyzetméterenként, de ez a márkától is függ.	A táblák felragasztását mindig alulról, a sínről kezdjük. A lemezeket kötésben helyezzük el. A táblaéleket rések nélkül kell egymás mellé illeszteni, mert a rések hőhidakat képezhetnek. A ragasztó száradása után az egyenetlenségeket csiszoljuk le, és portalanítsuk a felületet. Mivel a polisztirol ultraibolya UV-sugárzásra érzékeny, takarjuk a felületet. Az elsárgult felületet le kell csiszolni. A lemezek felragasztása és a vakolás között ne legyen hosszabb szünet.
A lemezek rögzítése után legkésőbb két héten belül fel kell tenni a hálót és a vakolatot. 10 mm fogazású simítóval 2-3 mm vastagságban rögzítő- vagy ragasztóvakolatot (tapaszt) húzunk fel. A még nedves réteg közepébe függőleges csíkokban, felülről lefelé, legalább 10 cm széles átfedéssel beágyazzuk az üvegszövetet legalább 4×4 mm-es hálómérettel. Rossz gyakorlat, hogy a lemez felületére felfüggesztik a hálót, és csak arra kenik rá a ragasztókeveréket, mert így a háló alatt nem lesz ragasztó.	A sarkoknál át kell hajtani az üvegszövetet, ill. a megerősítésre élvédő profilt kell felragasztani. Amennyiben szükséges, az üvegszövet beágyazása után ?nedves a nedvesre? eljárással áthúzzuk a felületet egy újabb rögzítő, vagy ragasztótapaszréteggel úgy, hogy elegendő takarást biztosítson, és teljesen sima felületet képezzünk. Az üveghálóból egy négyzetméter falfelületre kb. 1,1 négyzetmétert számoljunk az átfedések, a sarkoknál történő behajtás miatt.