Kemence és grillező egyben

Ebben az esetben a háziak a vasmunkával kezdték. Miután elkészült a kemenceajtó, a hamusfiók, a hamuzólapát, a piszkavas, valamint a készen vásárolt grillrácshoz s. k. gyártott tartóvas, akkor következett a kőművesmunka. 

Beton és tégla
Először is az aljzat lebetonozása – ekkora téglaépítményhez ugyanis mindenképpen kell 10-15 centi vastag vasalt betonalap, különben egy kiadósabb esőtől megsüllyedhet, ha laza az altalaj. Míg a beton száradt, előkészítették a kemence felhúzásához kellő alapanyagokat: méretre vágták a téglákat, apró darabokra zúzták a régi ablaküvegeket és söröspalackokat. 

A kemence előterében levő hamuzólyuk egyben a kéményhez vezető huzatnyílás is.

A kemence sütőtere alá 20 centi vastag rétegben apróra tört üveg jön, mert jól tartja a meleget.

Az ajtó boltívének kialakításához itt nem fasablont, hanem műanyag hordót használtak.

A kemenceajtó fölötti kémény bontott téglából, a kemence búbja agyagos sárból készült.

Bontott téglából készült a grillező és a rakodópult is, méretező távtartóként a grillráccsal.

A pult felszínét flexibilis ragasztóval helyükre erősített nagy, kültéri burkolólapok alkotják.

A vakolat és a kemence kiszáradását több kisebb tűzzel gyorsíthatjuk, képünkön az első kiégetés.

A kemencébe beépített érzékelőjének hála a hőmérő mindig mutatja a benti hőmérsékletet.

Agyag és vízüveg
Miután az építmény alsó, bontott téglából falazott része elkészült és kezdett kemence formája lenni, agyagos földdel felfalazták, majd szépre formázták a búbot. Az utolsó tapasztás után kívülről mésszel festették le, belső részét pedig vízüveggel kenték át. Végül lenolajjal kenték át a téglafelületeket, hogy védve legyenek az esőtől.

Alkotó: Zsolnay Kitti, Székesfehérvár