A fűmagvetés ideális időpontjával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Egy biztos, a munkálatok a fagyok végétől a fagyok bekövetkezéséig történhetnek, minden időszaknak vannak előnyei és hátrányai is. A kora tavaszi időszak hőmérsékleti viszonyai bizonytalanná teszik a kelést, az őszi vetés kevésbé van kiszolgáltatva a csapadék hiányának, s nyáron a leglátványosabb eredményű a munka. Ekkor napokon belül kizöldül a terület, de a zsenge fűszálak gyakori öntözést igényelnek.
A talajt művelni kell! A vetés időpontjánál fontosabb a talaj előkészítése és gyomtalanítása. Ha nem megművelt területről van szó, akkor a takarónövényzetet le kell kaszálni, majd a talajt totális hatású gyomirtó szerrel kezelni. A talaj felső, 15-20 centiméterét rotációs kapával célszerű átforgatni, ezt követően a lehető legegyenletesebbreeldolgozni. Ezek után a területet ugyanúgy érdemes kezelni, mintha vetve lenne. Az esetleg kikelő gyomokat távolítsuk el, és néhány hét elteltével ? most már csak a talaj felső néhány centiméterét meglazítva elvégezhetjük a vetést. Ha a talaj szerkezete vagy tápanyagkészlete nem megfelelő, akkor időközben azt természetesen adalékanyagokkal (például tőzeg, homok, komposztált szerves trágya stb.) pótolni kell.
A vetőmag mennyisége 7 gramm/m2 legyen. A szakirodalom mindenhol ennek a felét jelöli meg, de a tapasztalatok szerint kifogástalan kelés csak a nagyobb mennyiségtől várható. Természetesen 3-5 grammos mennyiség is kielégítő eredményt adhat, de akkor a terület beállásához huzamosabb időre van szükség.
Vetés után a magot feltétlenül takarni kell vékony talajréteggel a kiszáradás elkerülésére. Ennek munkaeszköze a speciális felületű henger, amely lehet szöges vagy bordázott felületű. A hengerpalást egyenetlen felülete a talaj felső néhány centiméterét a magokkal együtt mélyebbre forgatja, így érve el afűmag kifogástalan takarását. Ezután sima hengerrel tömörítjük a vetést, hogy a kapillárisok lezárásával csökkentsük a párolgásból adódó vízveszteséget.
Víz nélkül nem megy
Fontos megemlíteni a vetés rendszeres öntözését, mert legtöbben alábecsülik ennek jelentőségét. Főleg az újdonsült kerttulajdonosok hanyagolják el az öntözés feladatát, nem tudván, hogy ? főleg az első időszakban ? mennyire fontos a vetés rendszeres és egyenletes, esőszerű vízutánpótlása.
1. Fűmagvetés előtt gyomtalanítsunk, majd érdemes forgókapával átdolgozni a talajt.
2. Az ásás legalább olyan hatásos lehet, különösen, ha kisebb területen vetünk magot.
3. A talaj szerkezetét, illetve tápanyag-készletét tőzeg, homok vagy komposztált szerves trágya bedolgozásával javíthatjuk.
4. A magágyat gereblyézéssel készítjük elő. A fűmagot vethetjük kézzel, bár egyenletesebb kelést érhetünk el kézi szórókocsival.
5. Vetés után a magot vékony talajréteggel takarjuk, majd a talajt a leghatásosabban hengerrel tömöríthetjük.
6. A megfelelő tápanyagellátásért műtrágyát (Starter) szórhatunk ki. A fű növekedése az őszi időjárásnak megfelelően alakul.
A meglévő pázsit felkészítése a télre
A hűvösebb idő beköszöntével csökkennek a gyepek fenntartási munkái, ám ez nem jelenti a fel-adatok teljes megszűnését. A nyári időszakhoz képest észlelhető a növekedési erély visszaesése, de azért egy utolsó kaszálással ér-demes téli pihenőre bocsátani a területet. Ezen időszakban végzendő a gyeplazítás is.
A gyeplazító kései nemcsak a legfelső, elfilcesedett réteget távolítják el, hanem néhány centiméter mélyen a gyökereket is átvágják, ezzel segítve az új fűszálak serkenését. A rugós tagok a ki-vágott növényi részeket hátrafelé, a gép gyűjtőkosarába dobják.
A gyomkiszúró a pázsitban megbújó idegen fűfajok és gyomok eltávolítására alkalmas. A késszerű szerszám hegyével a gyomot főgyökere mentén körbe kell szurkálni, így az már könnyen eltávolítható.
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.