Nem véletlen, hogy a környezetvédők minden tiltakozása ellenére a só különböző keverékekben, hígításban történő használata változatlanul tartja magát a közutak jégmentesítésében, ugyanis ennél olcsóbb megoldás egyelőre nincs. Lakossági kiszerelésben is ezzel találkozunk a leggyakrabban a benzinkutaknál, építőanyagkereskedésekben, elszomorítóbb esetben az egyes kertészeti árudákban is, holott köztudott, hogy a só milyen mértékben károsítja a talajt és a növényzetet.
A közvetlen környezet megóvása szempontjából a legszerencsésebb a fűtőszálas jégmentesítés lenne, de ez költséges beruházás (négyzetmétere kb. 20 000 forintnál kezdődik), és az energiaárak emelkedésével használata tovább drágul. A mechanikai módon, a jég felcsákányozásával ? történő eltávolítás során viszont megsérülhet a burkolat, a különböző érdesítők használatával pedig eltömődhetnek a lefolyók. Az újabb kémiai szerek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények, bár ezek többsége jóval kevesebb kárt tesz az épített és a természetes környezetünkben, mint a só.
Jégolvasztó szerek
Nem mintha nem lennének a sóhoz képest sokkal környezetbarátabb jégolvasztó szerek, néhány kivételtől eltekintve, ezeket azonban csak az igazán elszánt környezetvédő kerttulajdonosoknak sikerül beszerezniük.
Érdesítő anyagok
Környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbb anyagok közé tartoznak az érdesítők: a hamu, salak, homok, andezit és a bazalt. Arra kell ügyelni, hogy olvadáskor ne kerüljenek a lefolyókba, mert dugulást okozhatnak. Az olvadó hólé útját ideiglenes terelőkkel elvezethetjük a kritikus pontoktól. Ez ráadásul kifizetődő, mert tavasszal a járófelületekről összegyűjtve ezeket, kiszárítva tárolhatjuk, és a következő évben ismét felhasználhatjuk. Sokan használnak nitrogénalapú műtrágya-granulátumot is érdesítésre. Ez sem jó. A talajban felhalmozódó sok nitrogéntől elsősorban a növény zöld felülete növekszik, és a hajtások nem tudnak beérni , "fásodni", így a következő télen ezek a hajtásoknak szinte mindegyike elfagy. A homok tavasszal öszszegyűjtve a következő télen is használható.
Ha elkerülhetetlen a sózás
1. Sokan a kertjükben már kerülik a só használatát, de az utcai járdát sóval csúszásmentesítik. Ilyenkor soha ne feledjük, hogy a 15-20 méterre lévő nagyobb fák, bokrok gyökérzetét simán elérheti a sólé.
2. Ha már elkerülhetetlen alkalmanként a kerti út sózása, akkor ügyeljünk arra, hogy a sólé ne fröccsenjen az örökzöldek perzselődést és barnulást okoz.
3. Ha enyhül az idő, akkor a talajba jutott tömény sólét a fák, örökzöldek környezetében ne hígítsuk locsolással, mert ezzel csak a káros anyagok felvételét gyorsíthatjuk.
4. E locsolással történő hígítás a fűfélék esetében valamelyest segít, mert a károsodást okozó anyagokat lejjebb viszi a talajban, és a fűfélék gyökérzete nem nyúlik mélyre.
Mindenekelőtt a hóeltakarítás
A környezetvédők évek óta mondják, hogy a csúszásmentesítés a frissen esett hó lehető legalaposabb eltakarításával kezdődik. Így csökkenthető azon felületek nagysága, amelyeken az enyhülés utáni fagyás miatt jég képződik. Akik óvni akarják kertjüket, azok hólapátot ragadnak, vagy körülnéznek a hóeltakarító kisgépek piacán, és kiválasztanak egy megfelelőt.
Akiknek hosszú kerti utat vagy hosszú járdaszakaszt kell takarítaniuk, érdemes elgondolkodniuk egy hómaró kisgép vásárlásán is. A Fiskars idei újdonsága, a hószán hosszú nyelének köszönhetően könnyen használható. A nyél ráhajtható a lapátra, így praktikusan szállítható és tárolható. 720 mm széles, 1400 mm hosszú, súlya 3950 g.
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.