Játszótér otthon: csúszdával és hintákkal

Ahogy az általában lenni szokott, Széll Norbertet is a gyerekei motiválták, hogy rászánja magát egy ilyen nem kis munkára. Először is megtervezte a játszótér elemeit és elhelyezkedésüket, illetve azt, hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Aztán a méreteik alapján kiszámolta, mennyi tartógerendát és burkolatnak, korlátnak kellő deszkát és lécet kell beszereznie hozzá, hozzávetőleg mennyi csavar kell hozzá. 

A munka sorrendje

Az első lépés a nagy ház megácsolása volt, majd a hinta része következett aztán jött a híd és a csúszdatorony, amellyel párhuzamosan a lépcső is kezdett alakot ölteni. Végül az alagút és a homokozó készült el.    

Súlyos dolgok

A legnagyobb nehézség az anyagok mozgatása volt – egy ilyen gerenda nem éppen pehelysúlyáról ismerszik meg, és nem egy darabot kellett a helyszínre cipelni, beállítani.

1. Először a nagy ház készült el, amely szükség szerint lehet búvóhely, vártorony, tengeralattjáró, tündérkastély vagy űrhajó, ahogy az éppen aktuális játék megkívánja.

2. Norbert, mint láthatjuk, rendkívül szilárdra tervezett mindent. A hintákat tartó szerkezet a szükségesnél sokkal nagyobb súlyt is el tud hordozni.

3. A faanyag minden darabját alaposan lecsiszolta, szálkátlanította, éleit pedig eldolgozta, lekerekítette. Ez különösen fontos abban az esetben, ha a szerkezetet nem gyalult faanyagból készítjük.

4. A nagy ház és a csúszdatorony közti függőhidat négy erős csillárkampó tartja, kétoldalt biztonságot nyújtanak a lepottyanás ellen a vízszintes deszkák.

5. A lépcsőfokok zártak, nem csúszhat át rajtuk a szaladgáló gyerekek lába. Már csak a korlát hiányzik kétoldalról, hogy tökéletes legyen a feljáró.

6. Ezen a képen már szinte kész a játszótér, a korlátokon és tetőfedésen kívül a fő elemekből már csak a függőhíd alatt futó alagút és a homokozó hiányzik.

7. A felületet végül érdemes lekezelés valamilyen kültéri, időjárásálló, faanyagvédő, ugyanakkor az egészségre nem káros anyaggal.