Nyílászárók légbevezetői

Mindenki ismeri azt a kellemetlen érzést, amikor a friss levegőről belépve egy helyiségbe szinte visszahőköl a rossz levegőtől. Ez a nem megfelelő szellőztetésnek és a tökéletesen záródó, korszerű nyílászáróknak köszönhető. Persze semmi baj ezekkel az úgynevezett légtömör nyílászárókkal, a probléma elsősorban az, hogy kevéssé ismertek a kis hőveszteséggel járó, szabályozott szellőztetés technikái.


Utólagos hőszigetelés

Az energiaárak növekedésével, aki csak teheti, utólagos hőszigetelésen, felújításon töri a fejét. A szigetelőanyagok gyártói a legkülönfélébb megoldásokat kínálják. Sok rendszer felrakása a barkácsolásban jártasabbaknak egyszerű feladatnak tűnik. De csakugyan így van ez? Milyen szempontok szerint választunk anyagot, mennyi idő alatt térül meg a beruházás, és biztos-e, hogy nem okozunk a későbbiekben nehezen javítható károkat?


Hőszigetelt építőelemek

Az építőanyag kiválasztásánál ma már az egyik legfontosabb szempont, hogy milyen a hőátbocsátási tényezője vagyis a hőszigetelő tulajdonsága. Egyes építőelemek ma már olyan hőszigetelési képességekkel rendelkeznek, amelyek az ún. passzív házaknál megkívánt 0,2 alatti hőátbocsátási értékkel rendelkeznek. Ilyenek például a polisztirol szigetelő képességeit érvényesítő rendszerek.


Párásítók

A fűtési szezonban a lakás levegője túlzottan szárazzá válik, és ezen a szellőztetés sem segít. Párásítóval azonban könnyen pótolható a levegő páratartalma, és a megfelelő páratartalom hőérzetünkön is javít ? meg sem érezzük, ha 1?2 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet. Nem csak az embereknek káros a száraz levegő, növényeink, de még fabútoraink is veszítenek víztartalmukból és száradásnak indulnak.

Utólagos résszigetelés

A rosszul illeszkedő ajtók, ablakok nagyban hozzájárulnak a szoba hővesztéséhez és huzatot okoznak. Számos módon csökkenthetjük ezeket a kellemetlen hatásokat. Az utólagos résszigetelők óriási kínálatában válogathatunk ? megtalálva a legalkalmasabb szigetelő anyagot, rendszert.

Hődiagnosztika

A fűtés egyre többe kerül, ezért mindenki igyekszik szigetelni a lakását. De honnan tudjuk, hogy hol szökik a meleg? Ebben segít a 70-es években, az olajárrobbanás után a polgári szférába átkerült technika: a hődiagnosztika.

A fűtőtestszelep karbantartása

A fűtőtestszelep karbantartása általában csak akkor jut eszünkbe, ha már csöpög a víz, és nem lehet elzárni a fűtőtestet. De a gazdaságos, helyiségenként szabályozott hőmérsékletbeállítás szempontjából is fontos, hogy jó karban legyenek a szelepek.


A cserépkályha reneszánsza

Ki ne vágyna egy hűvös, téli estén hozzásimulni a meleget sugárzó kályhacsempékhez? A cserépkályhával való fűtés egyesek számára kissé elavultnak tűnik, pedig a gázkonvektorral vagy az elektromos fűtéssel felveszi a versenyt. Kiváló hőtartó, illetve hőleadó képessége a mai energiaárakat figyelembe véve nem elhanyagolható szempont.


Biobrikett

Az ember ősidők óta használja tüzelésre, fűtésre a ? mostanában ismét ?felfedezett? ? fahulladékot, a kórót, a szárított trágyát vagy a szalmát. Ma már persze a könnyebb felhasználás érdekében brikettálják, vagyis nagy nyomáson préselik a fafeldolgozás és mezőgazdaság melléktermékeit.

Tippek az energiatakarékossághoz

A ?sok kicsi sokra megy? szem előtt tartásával virtuálisan körbejártuk a lakást, hol és hogyan lehet még egy kicsit takarékoskodni az energiával ? legyen az földgáz vagy távhő. A tippek jó része közismert, de csokorba szedve a tényeket mégis meghökken az ember, hogy milyen pazarlóak is vagyunk, mennyi mindenre oda sem figyelünk.


TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION