Ablakkönyöklő beépítése


Az ablakkönyöklő beépítése előtt mindenkiben felmerül a kérdés, hogy először vakoljunk és aztán szereljük a könyöklőt, vagy fordítva. Nos, mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai.

Az előre beszerelés előnye, hogy a munka egy lépésben lezajlik, és nem kell külön vakolatot javítani. Ilyenkor viszont a vakolatlan falak miatt nehezebb, pontatlanabb a felmérés. A felmérésnél már tudnunk kell a később készítendő vakolat vastagságát, ezért felmérés előtt – ha a vakolást nem mi magunk végezzük – érdemes egyeztetnünk a mesterrel. A megoldás hátránya akkor jelentkezik, amikor készül a vakolat és az előreugró párkány zavarja a munkát, ezért sok szakember az utólagos elhelyezést részesíti előnyben.

Ha már vakolt falrészről van szó, akkor a laikusok számára is egyszerű a felmérés. A szükséges méreteket egyszerűen kiszámíthatjuk az ablak beépítési mélységéből és a ráhagyásokból – lásd a rajzot.

A rajz felülnézetben ábrázolja az ablakkönyöklő túlnyúlásait és a vakolat rátakarását az ablaktokra. Általában az ablakbélletekbe behatoló 2,5-3 cm-es túlnyúlások mutatnak jól. A lapok éleit is 2,5-3 cm-re szokták előreugratni a fal síkjához képest. Az így adódó szélességi méretre 1 cm-t kell még ráhagyni, ha az ablaknak van fogadó falca. Az ablaktok falca ennél általában kicsit mélyebb (12-15 mm), de jó egy kis hézagot hagyni, hogy a fa szellőzni tudjon.

Lépésről lépésre

1. A lapok elhelyezéséhez az ablaktokot szabaddá kell tennünk. Általában nem kerülhetjük el a vésést. Az ablakbélleten is ki kell alakítanunk a megfelelően mély és magas fészkeket a lapok túlnyúló végeinek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kritikus pontot mindig a legbelső szegletek jelentik, amelyeket nem vésnek ki eléggé, így az ablakkönyöklők megszorulnak, és nem lehet őket a kellő módon betolni a falcba. Véséshez jól élezett vésőt használjunk. A sarkokban a hosszabb élű szerszámokkal pontosabban tudunk dolgozni.

 

2. Mérjük meg az ablaktok belső síkja és a vakolt falfelület közötti távolságot, adjuk hozzá a túlnyúlást, és ne felejtsük ki a falc miatti ráhagyást sem. Mérjük meg mindkét oldalt! Vízmértékkel ellenőrizzük a vakolat egyenetlenségeit is. A béllet szabad belméretéhez is számítsuk hozzá a túlnyúlásokat. Vastagabb falaknál előfordul, hogy a bélletet befelé bővülően, ferdén alakítják ki. Az ablakkönyöklő hosszméretét így a befelé eső, legnagyobb méretből számolhatjuk ki. A vakolat pozitív sarkait általában fém élvédővel alakítják ki.

 

3. A habarcsot egyforma kupacokban rakjuk a felületre, ne túl sűrűn, hogy maradjon hely a fölöslegnek. Ha viszont sötét színű ragasztóhabarcsot használunk, vonjuk be a teljes felületet, mert az enyhén áttetsző köveknél a sötét ragasztófoltok színe átsejlik a látszó felületre. A kőlapot szemből, hátsó éle felé kissé lejtősen toljuk az ablak falcába, majd nyomjuk le az elülső élét, hogy vízszintbe kerüljön. A hátsó él ekkor kissé megemelkedik, de igazítsuk úgy, hogy maradjon még néhány mm rés. Faékekkel rögzítsük a ragasztóhabarcs megszilárdulásáig.

 

4. Ellenőrizzük az ablakpárkány beépítési mélységét mindkét oldalon egy hosszú léc és colstok segítségével. Ügyeljünk az oldalsó túlnyúlásokra is. A kisebb igazításokat gumikalapáccsal végezhetjük. Végül a sarkoknál habarccsal rögzítsük a lapot, nehogy a vakolásnál elmozduljon. Belső térben már csak esztétikai okokból is kerüljük az ablakkönyöklők túl nagy lejtését. A gyakorlati tapasztalatok alapján ilyen helyeken csak rendkívüli esetekben gyűlhet össze víz.

 

5. A vakolat javításához használjunk olyan vakolóhabarcsot, amivel eredetileg vakoltak: lakóhelyiségekben pl. mészhabarcsot. Vizes helyiségekben, pincékben, garázsokban és kültéren viszont használjunk cementtel javított mészhabarcsot. A cement erősíti a mészhabarcsot, de mennyisége olyan csekély, hogy a mészkőre és márványra gyakorolt negatív hatása elhanyagolható. Az ablaktok csatlakozásánál használjunk szilikon tömítőmasszát, vagy impregnálhatjuk a követ, hogy ne hatoljanak be az anyagába az olajos színezőanyagok.

A külső oldali ablakpárkányoknál persze szükség van lejtésre, ami elvezeti a vizet az ablaktoktól. A homlokzatok védelmére érdemes nagyobb, 5 cm-es túllógást tervezni, hogy a lecsöpögő vizet a szél nehezebben csaphassa a felületnek. A kőlap alján vízorrt (vízcseppentő hornyot) kell kialakítani, hogy a lefolyó víz ne csorogjon vissza a felületen a falig.

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Szép postaláda egyszerű elemekből
Kerítésoszlopba szerette volna elhelyezni a postaládát Magyar Szabolcs, de kereskedelmi...
Terasz akácoszlopokból
A rendelkezésére álló akácanyagból készítette ezt a ma nagyon sokak által kedvelt...
7+1 tipp tetőfelújítóknak
Az idei nyár is bővelkedik viharokban, amelyek a háztetőket sem kímélik, megrongálódott...
Új tanév, új gyerekszoba: 5 tipp a szakértőtől
Mindjárt kezdődik a tanév, de a gyerekszoba felújítását nem jó az utolsó pillanatokra...
Garázskapu: szolgál és véd
Ma már egy garázskapunak amellett, hogy illeszkednie kell otthonunkhoz, számos kényelmi,...
Szigetelt ház – fűtés negyedáron
Közel háromhavi fűtésköltségének megfelelő összeget, vagyis 40 302 forintot spórolt...

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION