Ablakkönyöklő beépítése


Az ablakkönyöklő beépítése előtt mindenkiben felmerül a kérdés, hogy először vakoljunk és aztán szereljük a könyöklőt, vagy fordítva. Nos, mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai.

Az előre beszerelés előnye, hogy a munka egy lépésben lezajlik, és nem kell külön vakolatot javítani. Ilyenkor viszont a vakolatlan falak miatt nehezebb, pontatlanabb a felmérés. A felmérésnél már tudnunk kell a később készítendő vakolat vastagságát, ezért felmérés előtt – ha a vakolást nem mi magunk végezzük – érdemes egyeztetnünk a mesterrel. A megoldás hátránya akkor jelentkezik, amikor készül a vakolat és az előreugró párkány zavarja a munkát, ezért sok szakember az utólagos elhelyezést részesíti előnyben.

Ha már vakolt falrészről van szó, akkor a laikusok számára is egyszerű a felmérés. A szükséges méreteket egyszerűen kiszámíthatjuk az ablak beépítési mélységéből és a ráhagyásokból – lásd a rajzot.

A rajz felülnézetben ábrázolja az ablakkönyöklő túlnyúlásait és a vakolat rátakarását az ablaktokra. Általában az ablakbélletekbe behatoló 2,5-3 cm-es túlnyúlások mutatnak jól. A lapok éleit is 2,5-3 cm-re szokták előreugratni a fal síkjához képest. Az így adódó szélességi méretre 1 cm-t kell még ráhagyni, ha az ablaknak van fogadó falca. Az ablaktok falca ennél általában kicsit mélyebb (12-15 mm), de jó egy kis hézagot hagyni, hogy a fa szellőzni tudjon.

Lépésről lépésre

1. A lapok elhelyezéséhez az ablaktokot szabaddá kell tennünk. Általában nem kerülhetjük el a vésést. Az ablakbélleten is ki kell alakítanunk a megfelelően mély és magas fészkeket a lapok túlnyúló végeinek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kritikus pontot mindig a legbelső szegletek jelentik, amelyeket nem vésnek ki eléggé, így az ablakkönyöklők megszorulnak, és nem lehet őket a kellő módon betolni a falcba. Véséshez jól élezett vésőt használjunk. A sarkokban a hosszabb élű szerszámokkal pontosabban tudunk dolgozni.

 

2. Mérjük meg az ablaktok belső síkja és a vakolt falfelület közötti távolságot, adjuk hozzá a túlnyúlást, és ne felejtsük ki a falc miatti ráhagyást sem. Mérjük meg mindkét oldalt! Vízmértékkel ellenőrizzük a vakolat egyenetlenségeit is. A béllet szabad belméretéhez is számítsuk hozzá a túlnyúlásokat. Vastagabb falaknál előfordul, hogy a bélletet befelé bővülően, ferdén alakítják ki. Az ablakkönyöklő hosszméretét így a befelé eső, legnagyobb méretből számolhatjuk ki. A vakolat pozitív sarkait általában fém élvédővel alakítják ki.

 

3. A habarcsot egyforma kupacokban rakjuk a felületre, ne túl sűrűn, hogy maradjon hely a fölöslegnek. Ha viszont sötét színű ragasztóhabarcsot használunk, vonjuk be a teljes felületet, mert az enyhén áttetsző köveknél a sötét ragasztófoltok színe átsejlik a látszó felületre. A kőlapot szemből, hátsó éle felé kissé lejtősen toljuk az ablak falcába, majd nyomjuk le az elülső élét, hogy vízszintbe kerüljön. A hátsó él ekkor kissé megemelkedik, de igazítsuk úgy, hogy maradjon még néhány mm rés. Faékekkel rögzítsük a ragasztóhabarcs megszilárdulásáig.

 

4. Ellenőrizzük az ablakpárkány beépítési mélységét mindkét oldalon egy hosszú léc és colstok segítségével. Ügyeljünk az oldalsó túlnyúlásokra is. A kisebb igazításokat gumikalapáccsal végezhetjük. Végül a sarkoknál habarccsal rögzítsük a lapot, nehogy a vakolásnál elmozduljon. Belső térben már csak esztétikai okokból is kerüljük az ablakkönyöklők túl nagy lejtését. A gyakorlati tapasztalatok alapján ilyen helyeken csak rendkívüli esetekben gyűlhet össze víz.

 

5. A vakolat javításához használjunk olyan vakolóhabarcsot, amivel eredetileg vakoltak: lakóhelyiségekben pl. mészhabarcsot. Vizes helyiségekben, pincékben, garázsokban és kültéren viszont használjunk cementtel javított mészhabarcsot. A cement erősíti a mészhabarcsot, de mennyisége olyan csekély, hogy a mészkőre és márványra gyakorolt negatív hatása elhanyagolható. Az ablaktok csatlakozásánál használjunk szilikon tömítőmasszát, vagy impregnálhatjuk a követ, hogy ne hatoljanak be az anyagába az olajos színezőanyagok.

A külső oldali ablakpárkányoknál persze szükség van lejtésre, ami elvezeti a vizet az ablaktoktól. A homlokzatok védelmére érdemes nagyobb, 5 cm-es túllógást tervezni, hogy a lecsöpögő vizet a szél nehezebben csaphassa a felületnek. A kőlap alján vízorrt (vízcseppentő hornyot) kell kialakítani, hogy a lefolyó víz ne csorogjon vissza a felületen a falig.

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Szép postaláda egyszerű elemekből
Kerítésoszlopba szerette volna elhelyezni a postaládát Magyar Szabolcs, de kereskedelmi...
Marokkói nyaralás ihlette teraszbútor
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy majd 100 éves flóderezett szekrény a...
Lakásfelújítás télen? Semmi sem lehetetlen
Téved, aki azt hiszi, hogy otthonunk felújításába csupán a tavasztól őszig tartó...
5 tipp, hogy sikeres legyen a lakáseladás
Van, hogy akkor is érdemes barkácsolnunk, ha nem magunk használjuk majd az elkészített...
Garázskapu: szolgál és véd
Ma már egy garázskapunak amellett, hogy illeszkednie kell otthonunkhoz, számos kényelmi,...
Szigetelt ház – fűtés negyedáron
Közel háromhavi fűtésköltségének megfelelő összeget, vagyis 40 302 forintot spórolt...

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION