Klímát a nyárra!


Szobá(i)nk levegőjének megfelelő hőmérsékletét és tisztaságát legjobb hatásfokkal a klímaberendezésekkel biztosíthatjuk. Van, akinek akkor jut eszébe, hogy jó lenne egy klíma a lakásba, amikor már szenved a fullasztó nyári hőségtől. Cikkünkkel még időben vázoljuk a választási lehetőségeket.

klímaberendezés

Alapelvüket tekintve a klímaberendezések működése megegyezik a háztartási hűtőgépekével. A cél az, hogy egy meleg térből hőt vonjanak ki, és ezt a hőt egy másik ? rendszerint még melegebb ?, külső térben adják le. Normál körülmények között persze ez nem lehetséges, mert a hő természetes áramlási iránya a melegebbtől a hidegebb felé mutat. Ezért a berendezésben a hűtő közeget egy kompresszor nagy nyomással összenyomja, amitől hőmérséklete megnő, így a külső, környezeti hőmérsékleten, a kondenzátorban a hőtartalmának jelentős részét le tudja adni. Ezután a közeget az ún. elpárologtatóba vezetik, ahol a freon (R22 vagy R407C) tartalmú hűtőanyag intenzíven párolog, és hőt von el a párologtató környezetéből. Bár az előbbiekben azt mondtuk, hogy ? mint minden hűtőgép ? a klímaberendezés is egy hőszivattyú, a szakmában különválasztják a csak hűtő klímákat, és a hűtő-fűtő berendezéseket. (Ez utóbbiakat emlegetik hőszivattyúként is.)

Osztott rendszerű klímaberendezések

Az otthoni igények kiszolgálására a legalkalmasabbak, az ún. ?split?, vagyis osztott rendszerű klímák. Ezek egy, illetve több helyiség egyidejű klimatizálására is alkalmasak. A készülékek beltéri és kültéri egységekből állnak. A beltéri egység a szoba levegőjét hűtő párologtatót és a ventilátort tartalmazza. A kültéri egység a hűtőkompresszorból, a léghűtéses kondenzátorból, valamint különféle automatikaelemekből áll. Ezt az egységet ajánlatos az épületen kívül elhelyezni. A két egységet a helyszínen hűtőközeg-vezetékkel kötik össze. A beltéri egység hűtés üzemmódban a hideg levegőt vízszintesen (hőszivattyús készüléknél, fűtés esetén pedig a meleg levegőt lefelé) irányítja. A klimatizált térben ezzel ideális légáramlást biztosít. Fő egységei, a beltéri és a kültéri egység különválasztva működnek. Egy kültéri egységhez több beltéri is tartozhat (ezt hívjuk multi splitnek), s azok működése egymástól függetlenül szabályozható. Az osztott rendszerű készülék helyének meghatározásakor legyünk figyelemmel a maximális csőhosszúság és a külső-belső készülék közti szintkülönbség betartására. Ezt a gyártó mindig megadja. Új épületekbe gyakran már beletervezik a klímaberendezést oly módon, hogy a falakba levegőcsatornákat építenek, és a készülék a lakóhelyiségeken kívülre, pl. a padlástérbe kerül. Onnan fújja be a kívánt hőmérsékletű levegőt a légcsatornákon keresztül, és ugyanígy történik a légelszívás is.

osztott, kétkörös klíma
Az Airwell csendes működésű May ablakklímája 3,2 kW hűtőteljesítménnyel, 1,3
kW elektromos teljesítményfelvétellel.
Légszállítás 500 m3/h. (129.000 Ft)
Osztott, kétkörös Airwell Duo 50 inverteres kültéri egység, amelyre sokféle típusú beltéri egység csatlakoztatható. Hűtőteljesítmény: 5 kW (439.000 Ft? 2 db Florida 9-cel együtt)

Mobil klímák

Egybeépített, kompakt egység a mobil klíma. Egyetlen házba van építve a kompresszor, a ventilátor és az elpárologtató. A párologtatón átfújt levegő hűti a helyiséget, a kondenzátoron átfújt és felmelegített levegőt pedig egy vastag csövön keresztül a falon kívülre kell vezetni. Egy ilyen készülék előnye, hogy helye a lakáson belül könnyen változtatható, de kissé zajos lehet a ventilátorok és a légáramlás miatt. Kompakt egységnek tekinthetők az ablakklímák is. A külső oldalra esik a kondenzátor és annak ventilátora, a belsőre a párologtató, de mindez egy házba van összeépítve. Elnevezését onnan kapta, hogy rendszerint az ablakba, ritkábban a könnyűszerkezetes falba építik be. Leggyakoribb megoldás az, hogy az egyik ablakszárnyat kiveszik, és abba, vagy annak helyére építik az ablakklímát. Ez a megoldás például viszonylag könnyen kivitelezhető házilag is, mert a beépítés mechanikus munka, és ezután már csak be kell dugni a konnektorba a készüléket. Az ún. ?fen coil? rendszerű klímaberendezések vizes hőcserélővel működnek. Ez azt jelenti, hogy a klíma alapelemei (kondenzátor, elpárologtató, kompreszszor, ventilátor) kompakt egységként egybe vannak építve, és ez a szabadban, a külső térben helyezkedik el. A berendezésben természetesen könnyen párolgó freon a hűtőközeg. A hűtőgép egy közvetítő közeget, az egyszerűség kedvéért vizet hűt le, és a szobába ezt a lehűtött vizet vezetik be egy hőszigetelt csövön keresztül. A belső hőcserélőben már csak a közvetítő közeg veszi fel a hőt egy ventilátor közreműködésével.



Hideget olcsón

Ha csak az árat nézzük, a legolcsóbbak az ablakklímák. Egy 20-25 m2-es helyiség hűtésére alkalmas berendezés 80-90 ezer forintba kerül, egy valamivel nagyobb teljesítményű (2500 W-os, azaz 25-30 m2 hűtésére elegendő) mobil klíma ára 150 ezer forint körül mozog. A split rendszerű készülékek ára efölött van, viszont ez is lehet gazdaságos megoldás, ha egy kültéri egység több beltérit lát el, tehát a lakás valamennyi helyiségét klimatizálja. A ?fen coil? gépek elsősorban családi házakba, illetve nagyobb épületekbe, irodákba valók. Vizsgáljuk meg a klímaberendezéseket energiafelhasználás szempontjából is. Ezek a készülékek tulajdonképpen hőszivattyúk, az elektromos energia csak annak a körfolyamatnak az energiaveszteségét pótolja, amelynek keretében a hőt átszivattyúzzuk az egyik helyről a másikra. Ezért van az, hogy egy klímaberendezés energiafogyasztása kb. 1/3-a, 1/4-e a hűtőteljesítményének. A kisebb készülékek hűtőteljesítménye 2,5 kW körül van, a nagyobbaké ennek a többszöröse lehet. Ennek arányában a felvett elektromos teljesítmény kb. 800 W-tól indul (a kompresszor és a ventilátorok fogyasztása). Ez persze nem folyamatosan jelentkezik, hiszen a teljesen automatizált készülékek hőérzékelője folyamatosan méri a helyiségből beszívott levegő hőmérsékletét, és szükség szerint ki-be kapcsolgatja a kompresszort. A ventilátorok általában folyamatosan keringtetnek. A fogyasztást az határozza meg, hogy a kompresszor mennyit működik. Ez pedig attól függ, hogy mekkora hőelvonást várunk el a készüléktől, illetve menynyire pótlódik a meleg a helyiségben. Nyílván többet fogyaszt a klíma, ha közben gyakran nyitják az ajtót, nyitva felejtik az ablakot, nagy üvegfelületen erősen süt be a nap, rossz az épület (és azon belül a nyílászárók) hőszigetelése, vagy a külső 30 fokos hőség mellett 16 fokos jégvermet akarunk előállítani belül.
Az energiafogyasztás szempontjait annak is érdemes mérlegelni, akinek kisebb gondot jelent a villanyszámla kifizetése. Minden korszerű készüléken beállíthatjuk azt a belső léghőmérsékletet, amelyet a klímaberendezés azután folyamatosan biztosít ? a teljesítményhatárain belül. Ezt általában az automatika úgy oldja meg, hogy a kívánt hőfoknál kikapcsolja a kompresszort, s ekkor nem hideg levegőt fúj a ventilátor, hanem a meglévőt forgatja. Az ?inverteres? készülékek ugyanezt korszerűbben oldják meg; ezeknél a kompresszor fordulatszáma beállítható, ezen keresztül a hűtött levegő hőfoka szabályozható, méghozzá az előbbi megoldásnál sokkal gazdaságosabban.

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Szigetelt ház – fűtés negyedáron
Közel háromhavi fűtésköltségének megfelelő összeget, vagyis 40 302 forintot spórolt...
Marokkói nyaralás ihlette teraszbútor
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy majd 100 éves flóderezett szekrény a...
Biztonságosan szellőző garázs
Nem egyszerű úgy szellőztetni a garázst, hogy a levegő szabadon járhasson ki-be,...
Csillár papírlampionokból
Négy méteres Kosár Judit budapesti lakásának belmagassága, s mert a szoba egyik felében...
Párás az ablak? Javítsuk ki!
Akár 20 százalékkal növelheti otthonunk fűtési igényét a túl magas beltéri páratartalom....
Apró tippek, nagy megtakarítás
A nagy hidegek közeledtével előre szívjuk a fogunkat a magas számlák miatt. Tippjeinkkel...

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION