Padlókiegyenlítés – repedten már nem az igazi


Kedves Hajnalka! Egy 11 négyzetméteres helyiséget szeretnénk laminált padlóval burkolni.

A kőműves aljzatkiegyenlítést javasolt. A padlopon mellett döntöttünk, mert a szoba egy parkettás helyiségbe nyílik, így nem lesz nagy szintkülönbség. A felület megfelelően elő volt készítve (portalanítás, tapadóhíd lekenése). Elvileg jól ki lett mérve a vízszint is. A szellőzés biztosítva volt. Két napig nem is léptünk rá. A felület kétszínű lett: egy nagyobb rész szürke és egy kisebb szinte fehér. Ezt se értem. Körülbelül a felület háromnegyede kirepedt. Ha rálépünk bizonyos helyeken, recseg, ropog. Azt mondta a kőműves, hogy ezek a repedt felületek lesüllyednek. Nem lesz gond, nem lesz hang, mikor sétálok a kész (laminált) padlón. De mi attól tartunk, hogy nem lesz tartós a padlopon, és mozogni, recsegni, pattanni fog a laminált padló rajta. Mit tegyünk? – kérdezte Lőrinszky Ádám olvasónk.

A leírt jelenségnek számos oka lehet:

1. Alapozó hiánya, vagy nem megfelelő alapozó választás

Alapozót nem csak a tapadóhíd létrejötte érdekében kell alkalmazni, hanem azért is, hogy megkösse a visszamaradt port, szilárdítsa a felületet és lezárja az aljzatban lévő pórusokat. Ezáltal meggátolja a padlókiegyenlítőből a víz gyors elszivárgását, amivel elősegíti a massza kikristályosodását, szilárdságának kialakulását. A különböző fogadófelületekhez különböző típusú alapozókat ajánlanak a gyártók. Ha úgy érzi, hogy a munkának ez a része tökéletes volt, akkor lépjünk tovább.

2. A jó padlókiegyenlítés már az anyagválasztásnál kezdődik...

Nem mindegy, hogy milyen felületre, milyen burkolat alá és mekkora maximális vastagságban kerül majd az aljzatra. A felhordást egy rétegben kell elvégezni, ellenkező esetben jégtáblaszerűen fel fog válni. Lehetőleg az egyes rendszerelemek azonos márkához tartozzanak, így biztosan elkerülhető, hogy esetleg nemkívánatos vegyi reakcióba lépjenek egymással.

3. ...és a technológiai utasítások pontos betartásával folytatódik.

a) Akkora edénybe keverjük be az anyagot, amekkorában egy teljes zsáknyi belefér, így biztosítva a szárazanyag egyenletes eloszlását. Ugyanakkor az is fontos, hogy a „nyitott idő” (= az az idő, amíg nem kezd még kötni az anyag) alatt fel is tudjuk dolgozni a bekevert mennyiséget.

b) Keverésnél pontosan mérjük ki a vizet, és a vízhez keverjük a szárazanyagot. Ha a vizet túladagoljuk, akkor szétülepedik az anyag, a homok lesüllyed, a cement felúszik, ettől nehezebben köt, végül pókhálószerű repedést és felválást okozhat. Ügyelni kell a keverőszár fordulatszámára is: maradjon 600 fordulat/perc alatt. Nagyobb fordulatszám esetén szintén kicsapódnak az alkotóelemek.

c) Terítéskor vegyük figyelembe a levegő és az aljzat gyártó által javasolt hőmérsékletét, ill. a relatív páratartalmat.

d) Használjunk simítókanalat, vagy nagy felületű, fogas lehúzót, a légbuborékokat pedig távolítsuk el tüskés görgővel.

e) A felületet óvjuk a direkt napsugárzástól, de a huzattól is, mert ez is egyenetlen száradást, majd repedést eredményezhet.

Akármi is az ok, így semmiképpen ne rakják rá a laminált padlót, mert tovább fog repedni, porlani – ami nemcsak a kellemetlen hanghatás miatt nemkívánatos, hanem azért sem, mert ha szétporlad a burkolat alatt az anyag, akkor az egy táblában mozgó, ún. úsztatott padló is meg fog repedni az illesztéseknél, mert nem lesz tökéletesen alátámasztva. Erre mondják klasszikusan, hogy „kuka”. Azokat a részeket, amelyek elválnak, repednek, fel kell kaparni, vissza kell szedni és a technológiai előírások pontos betartásával újra kell önteni. Valószínűleg ez a fehér részt is érinti, mivel annak a cementtartalma hiányos lett.

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION