Gyermekei részére készítette ezt kis kerti játszóházat Palánki Mihály Dombóváron.

Óvodás és 2. osztályos fiaival közösen épített múlt nyáron Mészáros Bence kerti kunyhót, amihez nagyrészt már meglévő, de kidobásra ítélt fa és fém alkatrészeket használtak fel.

A nagyapa rég nem használt szekeréből már csak a két hátsó kereket és a tengelyt tudta megmenteni némi munkával Németh Károly Zalaegerszegen: csiszolás után jó adag szúölő, majd lenolaj került rá.

Párjával és kisfiával sétálva bukkant a lábatlani Gelsi Sándor a természet lágy ölén erre a kidobott ceglédi kannára. Csodálkoztak, mikor felvette, de ő már tudta: megvan a postaláda!

A legegyszerűbb faesztergával, egyszerű fogásokkal is elkészíthető ez a madáretető, amely amellett, hogy a még hosszan elhúzódó hideg időben jól jön a madaraknak, még díszíti is a kertet.

Az ember nem szereti kidobni a régi, de jó anyagból készített tárgyakat, hanem elgondolkozik, mire használhatná őket. Az ötletelésből néha meglepően szép dolgok sülnek ki. Ifjú Péter például régi boroshordóból készített asztalt és székeket Felcsúton.

Egy lomtalanítás során szerzett asztalt újított föl profi módon Rákóczi Károly Budapesten.

A ház előtt kipusztult fa sorsán eltöprengve kezdett kerti tereprendezésbe Paál Zoltánné és családja Kisvárdán. Az eredmény utánzásra méltó.

Nagytestű berni pásztorkutyának építette ezt a házikót Frimmel László és Molnár Vera olvasónk (ekkora kutyának elvben nem kéne szigetelt ház, de úgy gondolták: ha már építenek, megcsinálják rendesen).

Ki mondja, hogy egy falnak üresnek és unalmasnak kell lennie? Íme egy jópofa megoldás.