Tévét, de milyet?


Sokan vásárolnak közös családi ajándéknak televíziót, de a felkészültebbeknek is gyakran okoz fejtörést, hogy mit jelent az a sok minden, amit a termékleírásában olvashatnak. Az eligazodáshoz adunk segítséget.

 

Az LCD- és a plazma - televíziók , házimozi-rendszerek megjelenése előtt egyszerű volt televíziót vásárolni. A képcsöves televíziók nem sok mindent tudtak, úgyhogy nem nagyon volt mit összehasonlítgatni. Manapság nem szerencsés, ha műszaki analfabétaként vágunk neki a tévévásárlásnak. Mivel nagy értékű és hosszú távra szóló beruházásról van szó, érdemes felkészülni rá egy kicsit.
Például az 50?51 cm képátlójú LCD-készülékek ? a műszaki paraméterektől függően ? 85-90 és 150? 200 ezer forint közötti áron kaphatók, a leggyakrabban vásárolt készülékek, a 82 cm képátlósak többségének ára pedig 180 és 400?450 ezer forint között mozog.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a jelenlegi tervek szerint itthon 2008-2012-re mindhárom földfelszíni csatorna sugárzását fokozatosan, régiónként leállítják. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos, az analóg sugárzás vételére alkalmas készülékek csak kiegészítő (dekódoló) egységgel ? Set-Top-Boxszal (STB) ? együtt lesznek működtethetők. Tehát aki tévét vásárol, mindenképpen olyan készüléket vegyen, amely már alkalmas a digitálisan szórt műsor vételére. A jó minőségű televíziók olyan vevőrendszerrel ellátottak, amelyek mind az analóg, mind a digitális vételre alkalmasak (IDTV).

Mi kapható ma?

A hagyományos képcsöves (katódcsöves, CRT) készülékek változatlanul megtalálhatók a piacon. Ez a technológia jelentős fejlődésen ment keresztül, de tény, hogy a gyártók e technológia fejlesztésére már nem fordítanak nagyobb figyelmet. A ma kapható televíziók között a legolcsóbbak közé tartoznak. Műszaki szempontból változatlanul nagy előnyük, hogy rendkívül jól jelenítik meg a fekete színtartományt, de sok helyet foglalnak, rendszeresen hangolni kell őket, a digitális műsorszórás vételére pedig csak adapterrel használhatók. A csúcsminőségű képcsöves televíziók ? kép- és hangjavító ? megoldásaikkal együtt valóban kiváló minőségű képet nyújtanak, a digitális adást azonban csak egy kiegészítő rendszerrel (set-top-boxszal) tudják venni. A set top bokszok ára jelenleg még elég borsos ? a műszaki jellemzőiktől függően ? néhány tízezer forinttól a százezres nagyságrendig terjed.

Plazma-televíziók

Ezek szélesebb látószögből is jó minőségű képet biztosítanak, kontraszthatásuk nagyon jó, a kontúros mozgó képrészletek jól jelennek meg. A régebbi típusoknál a fényerő nem elegendő a nappali fény mellett, a nem HD felbontású készülékek képe nem elég éles, nem elég részletgazdag ? de ma már e készülékek többségét a nagyfelbontású televízióadás vételére alkalmas rendszerrel látják el. Fogyasztásuk általában nagyobb, mint az LCD-tévéké, de egyes típusoknál már olyan megoldásokat is alkalmaznak, amely csökkenti a fogyasztást. Rendkívül laposak, így falra szerelve jól mutatnak, de a súlyuk miatt ez költséges megoldás. 94 cm-es képátlóméret felett készülnek. Áruk kb. 400 000 forintnál kezdődik és több millió a plafon. A korábbi típusok élettartama 30 000 óra körül van, az újabbaké nagyjából azonos az LCD készülékekével, 50-60 000 óra. Az LCoS technológia hasonló az LCD-hez. Egyes gyártóknál D-ILA vagy SXRD néven szerepel.

DLP készülékek

A DLP készülékeknél a chipekre mikroszkopikus méretű tükröket visznek fel (egy a bélyegméretnél nem nagyobb chipre mintegy egymilliót). Rendkívül vékony, az egy chipes készülékeknél szivárványos lehet a kép. A készülékek ára 500 ezer forintnál kezdődik és 6?7 millióig terjed. A projektoros tévék jelentős része ezt a technológiát alkalmazza.

LCD

Az LCD (Liquid Crystal Display, azaz folyékony kristályos képernyő) tévék fényereje, élessége, részletgazdagsága nagyon jó. A régebbi típusoknál a kontraszttal voltak gondok. A látószög is jelentősen javult, ami még sok típusnál gond, az ún. reakció idő ? vagyis hogy milyen gyorsan tud átváltani az egyik kép a másikból ?, a gyorsan mozgó képváltásoknál a kontrasztos részek elmosódnak, ezt leginkább a sötét hátterű fehér feliratnál lehet észrevenni, vagy a nagyon mozgalmas jeleneteknél, pl. egyes sportfelvételeknél. A plazma-tévékhez képest (hasonló vagy azonos méret esetén) a legtöbb típus könnyebb és laposabb. A statikus kép nem ég be. Áruk a mérettől és az egyéb műszaki paraméterektől függően 80 ezer és kétmillió között van.

Milyen méretű televíziót vegyünk?

A képernyők méretéül átlójuk hosszát adják meg centiben vagy inchben (1 inch = 2,54 cm, magyar neve hüvelyk, vízvezetékcsövek esetében német elnevezését, a coll-t használjuk). A méret kiválasztásánál tisztában kell lennünk a szoba méreteivel, tudnuk kell, hova helyezzük majd a készüléket, és ebben a helyiségben milyen távolságra helyezhetők el tőle a fotelek, a kanapé.

A különböző méretű készülékekhez ajánlott távolságok:
76-90 cm (32-37 inch) átlóméretnél: 1,2-1,5 m
102-121 cm (40-48 inch) átlóméretnél: 1,5-2 m
127-156 cm (50-61 inch) átlóméretnél: 2-2,5 m

Házimozi-rendszerek

Ma már a televízió-vásárláskor sokan törekednek arra, hogy a mozihatáshoz hasonló élményt nyújtó készüléket, illetve rendszert vegyenek. Ilyen hatás eléréséhez minimum 80 cm képátlójú képmegjelenítőre van szükség ? ami lehet különböző technológiával készült televízió, projektoros (=kivetítős) televízió, projektor és vetítővászon ? illetve térhatású hanghatást biztosító rendszerre (a sokcsatornás kísérőhang feldolgozására és reprodukálására képes, úgynevezett surround, azaz mindenoldali rendszer). A mini kompakt rendszerek ára (képmegjelenítő nélkül) 50-100 ezer forint között mozog. Akik kis lakásban is a mozi élményére vágynak, azoknak érdemes a mini házimozi-rendszer vásárlásán elgondolkodni. Egy középkategóriás, 82 cmes LCD televízióval együtt 350?400 ezer forintból is jó vásárt csinálhatnak. Egy ilyen beruházás több lépcsőben is történhet, csak arra ügyeljünk, hogy olyan készülékeket vásároljunk, amelyek majd csatlakoztathatók lesznek egymáshoz.

LCD, vagy plazma tévé, vagy...

Bizonyos képátló-átmérő alatt, illetve fölött gyakorlatilag nem is nagyon kapni mást, mint vagy LCD-t vagy plazma tévét. 102 cm-es képátló fölött többnyire csak plazma tv kapható, ez alatt pedig LCD készülékek. Az újabb, jó minőségű típusoknál ? az állandó fejlesztési versenynek köszönhetően ? a legtöbb műszaki paraméter tekintetében minimális különbség az LCD és a plazma-tévé között. A számítógépes használat és az energiafogyasztás szempontjából szerencsésebb választásnak tekinthető az LCD-készülék, ezen kívül az LCD-típusok többségének élettartama hosszabb, mint a plazmáké. A jelenlegi trendek alapján a szakértők az LCD technológiának jósolnak nagy jövőt. De már itt vannak az újabb technológiák alapján ? a lézer vagy a SED-kijelzős ? készülő tévék is, amelyek várhatóan 2007- ben debütálnak a piacon. Leginkább a nagyméretű plazmatévé konkurensei lesznek, de várhatóan kiszorítják a piacról a projektoros tévék, illetve a projektorok jelenlegi generációját is. E készülékek a műszaki paraméterek tekintetében mindenben felülmúlják mind az LCD-t, mind a plazmatévéket, s várhatóan a 102 cm képátló alatti készülékek piacát az LCD-ék fogják uralni, míg az e fölöttit a lézer és/vagy a SED, amelyeknek ára a hasonló méretű plazma készülékeknél jóval alacsonyabb lesz.

A képminőség és jelerősség

A különböző készülékek képminőségét? tévéműsor nézése esetén ? alapvetően meghatározza, hogy az antennában vagy a kábelcsatlakozásban milyen a vehető jel erőssége, s mint az köztudott, ezzel nálunk elég sok gond van. Így az egyébként rendkívüli képminőséget produkálni képes tévé az otthoni jelerősség miatt gyenge képet adhat (ez mellesleg csatornánként változik). A jobb minőségű készülékbe olyan képfeldolgozó elemet építenek be, amely a beérkező jelet digitálisan ?feljavítja?.

Figyeljünk a tévékészülékek energiafogyasztására is!

Köztudott, hogy a televíziók (teljesítménye és ebből adódóan) fogyasztása alacsony ? így aztán senkinek sem jut eszébe a vásárláskor, hogy elgondolkodjon a család televíziónézési szokásain. Vagyis azon, hogy hány készülék van a lakásban, hány órán keresztül üzemelnek, milyen gyakran fordul elő, hogy a készülékek párhuzamosan működnek. Az ELMŰ kiadványának szélsőséges példáját véve: ha például van egy 300 W-os plazma TV a lakásban, ezen kívül pedig két 100 W-os másik TV, és ezek a készülékek napi 8 órán át üzemelnek, akkor ez összesen 0,5 kW teljesítmény. Ennek 8 órára vetített fogyasztása 4 kWh, ez egy hónapban 120 kWh, ami a jelenlegi díjszabás szerint mintegy 4500 forint. (A Budapesti ELMŰ lakossági általános díjszabása szerint)

A különböző gyártási technológiával készült televíziók teljesítménye a képátló méretétől függően

Típus Képátlóméret (cm)
  72-nél kisebb 72 80 100-115 108-125 105 125 157
 Képcsöves 50-100 W

 

~100 W ~130 W          
 LCD     ~180 W

 

~250 W        
 Projectoros         ~200 W

 

     
Plazma           ~350 W ~450 W ~600 W

Budapesti Elektromos Művek Rt. (ELMŰ ) tájékoztató kiadványa

Mivel nálunk az LCD-tévék iránt a legnagyobb az érdeklődés, ezek kiválasztásához is adunk néhány szempontot.
 
1. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a készülék kiválasztásakor ne az üzletekben futtatott videókat, DVD-ket nézegessük, hanem vigyünk magunkkal egy jól ismert DVD-t és azon elemezzük, milyen a kép minősége. Ha a tévéadásokra kapcsolt készülékek képét nézegetjük, ne feledjük, hogy ezt alapvetően határozza meg az antennában vagy a kábelben vehető jel erőssége, és egyáltalán nem biztos, hogy az üzletben lévő jelerősség megegyezik az otthonival.
 
2. Látószög: álljunk meg a készülékkel szemben az ajánlott tévénézési távolságban, majd nagyjából ebben a vonalban haladjunk jobbra vagy balra, és figyeljük azt, hogy a színek, illetve a kontrasztok mely ponttól kezdve fakulnak, torzulnak.
 
3. Tükröződésmentesítés: az LCD-képernyőket mentesíteni kell a tükröződéstől. Hogy ez megfelelő-e, azt egy elemlámpával ellenőrizhetjük, ha a fény látható lesz a képernyőn, akkor rosszul tükrözésmentesített a képernyő.
 
4. Csatlakoztatók: Vegyük alaposan szemügyre, hogy hányféle ki- és bemenete van a készüléknek, a jobb minőségű készülékek többségén több scart aljzat, komponens-, videokamera-, illetve PC-bemenet is van. (Egy videó és egy DVD csatlakoztatásához legalább két scart csatlakozóra van szükség a hátoldalon, elöl pedig szükségünk lehet RCA bemenetre a digitális videókamera és fülhallgató csatlakoztatására.)
 
5. Frissítési idő: A technológiából adódóan a gyorsan mozgó képváltásoknál a kontrasztos részek elmosódnak, ún. ?utánhúzások" érzékelhetők. A legújabb típusoknál ez csak ritkán fordul elő. Azt figyeljük, hogy a mozgalmasabb, kontrasztosabb jeleneteknél előfordul-e ilyen. (Ezért hasznos elvinni a jól ismert saját DVD-t).
 
6. Döntésünknél vessük össze az egyes készülékek szervízelési és garanciaszolgáltatásait, a kezelői rendszer menüjét (melyik átláthatóbb, egyszerűbb) és a tartozékokat (lábazat vagy konzol).


EURO-AV scart csatlakozó: Kép és hang továbbítására, az audioés videokészülékek összekapcsolására szolgáló 21 pólusú csatlakozórendszer. A legtöbb készüléken 3, jobb minőségűeken 4 scart bemenet is található.

 

  • CRT (cathode ray tube): a hagyományos televíziók katódsugárcső segítségével állították elő a képet.
  • DTV (Digital TeleVision): a digitálisan szórt műsor vételére alkalmas készülékek rövidítése
  • DVB (Digital Video Broad-casting): gyűjtőfogalom, mindhárom platformon ? műholdas, kábeles, földi ? történő digitális műsorszórás megnevezésére használják
  • HDTV (High Definition Television, HD-ready): Olyan televízió vagy más képmegjelenítő rendszer, amely alkalmas a nagy felbontású televíziós (digitális műsorszórás) vagy más digitális jelforrás (pl. DVD) megjelenítésére.
  • IDTV (Integrated Digital Tele-Vision): Olyan televízió, amely beépített, digitális programok vételére is alkalmas vevőegységgel is rendelkezik.
  • PDP (Plasma Display Panel): plazma televízió n PIP (Multi-window ? Picture in Picture (PIP): Megjelenít egy kis ablakot más tartalommal a képernyőn, miközben a kiválasztott csatornát nézi. Ez különösen akkor hasznos, ha éppen valamit néz az egyik csatornán, de szeretné például a híreket vagy az időjárást is szemmel tartani.
  • STB (Set-Top-Box): az analóg készülékekhez szükséges dekódoló egység, amely lehetővé teszi a digitális adás vételét n TFT (thin-film-transistor) LCD: az LCD technológia továbbfejlesztett változata, melynek segítségével a képátlóméret megnövekedhetett és elérhette a 102 cm-es mérettartományt
  • Felbontás: (vízszintes (képpont/pixel) × függőleges (képpont/pixel)) Az egy sort alkotó képpontok (pixelek) száma. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál részletgazdagabb ? így élesebb ? a kép. A 4:3 képernyőformátumú készülékek általában 640×480 ? 1024×768 px között mozognak. A 16:9 képernyőformátumú készülékek általában 1366×768 ? 1440×900 ? 1920×1080 px képfelbontással készülnek.
  • Képernyőformátum: Arányszám, amely a kép szélességének és magasságának arányát mutatja. 4:3 ? Ez a szabványos tévé, illetve a legtöbb számítógép monitorának aránya. Az ún. szélesvásznú filmek vetítésénél okoz gondot, mert vagy a képernyő alsó, felső részén jelenik meg a fekete csík, vagy a két oldalsó szélen ?vágja? meg a képet. 16:9 ? Ez a szélesvásznú filmek képaránya és a HD (nagy felbontású) tévék képernyőjének is ez az aránya. A hagyományos képernyőkhöz képest szélességében mintegy egyharmaddal szélesebb.
  • Kontrasztarány: Ez is arányszám, mely a legmagasabb fehér- és feketeérték közti arányt mutatja. Minél nagyobb a kontrasztarány, annál élesebb a kontraszt, az egyes megjelenített képrészletek annál élesebben különülnek el egymástól. A kisebb LCD-készülékeknél 500:1 vagy 600:1 arány, a nagyobb méretűek többségénél 1000:1, 1200:1-hez arányokkal találkozhatunk, míg a plazmáknál ez az érték 3000:1 aránynál kezdődik, a középminőségueknél 10 000:1, a legújabb csúcsmodelleknél pedig több tízezer az egyhez.
  • Látószög: Azt a szögtartományt mutatja, amelyben ? a helyiség különböző pontjain elhelyezkedve ? a néző még jó minoségben láthatja a képet, ez az érték a készülékek többségénél 130-178 fok között mozog.
  • Fényerő (cd/m2 candle/m2): A fényerőt egy gyertya adta fényerőhöz viszonyítják, ez 1 candle (= gyertya, angolul). A nagyobb fényerő élesebb, jobb képminőséget biztosít.
  • Képfissítés ? 50 Hz, 100 Hz: A hagyományos televízióknál 50 Hz-en történik a képfrissítés, azaz 50 képet látunk másodpercenként. A 100 Hzes technológiával ennek dupláját, 100 képet látunk másodpercenként. A kép ezáltal sokkal folyamatosabb, kevésbé ?villódzó?, a tévénézés kevésbé fárasztó lesz.
  • Panelélettartam: Az LCD-képernyők élettartama 60 000 óra körül mozog, ami napi 12 órás terhelés mellett is közel 14 évet tesz ki.
  • Reakcióidő (frissítési sebesség): Azt az időt jelenti, amely a képernyőn megjelenített kép módosításához szükséges.
Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Tedd meg most! Másokért, magadért!
Májusban a vérplazma adás duplán segítség. A Vascular Plazma országos plazmaferezis...
Így alakítsd át a gyerekszobát
A diákok legnagyobb bánatára nemsokára elkezdődik a tanév, és vége szakad a jól megérdemelt...
Védekezés a növényi kártevők ellen
A növényi kártevők kiírtásánál nem a vegyszerek, mérgek segítségével történő kipusztítás,...
Mulcsozó fűnyírás
A környezetkímélő kertgondozás? Takarékos gazdálkodás a vízzel, a gyomirtók mellőzése?...
Grillsütők
Számtalan változatban kaphatók kerti grillsütők, de a lakoma elkészítéséhez nem kell...

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION