Még nincs késő hőszigetelni


Az ősz ideális időszak a családi házak hőszigetelésére. Az energiahatékonysági korszerűsítés két szempontból is hosszú távú befektetés, hiszen amellett, hogy lefaraghatók a fűtési költségek, a környezetünket is megóvhatjuk a felesleges káros hatásoktól.

A korszerűsítés tekintetében a közeljövőben két fontos változás várható: 2018-tól tovább szigorodnak az épületek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények, 2021-től pedig kizárólag a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak majd használatbavételi engedélyt. Az új szabályok eredményességét segítheti, hogy a tervek szerint a CSOK igénybevételét kiterjesztik felújításokra is, valamint ha elindul az 1980 előtt épült vidéki kocka-házakra vonatkozó felújítási program is.

A természeti erőforrások (talaj, víz, levegő) túlhasználata és az energiaforrások pazarló használata jelentős terhet ró a bolygóra. Magyarországon a lakóépületek 80%-a, azaz közel 2,5 millió családi ház energetikai szempontból korszerűtlen a nem megfelelő vagy hiányzó szigetelésnek, az elavult nyílászáróknak és a rossz minőségű kazánnak köszönhetően. Egy átlagos magyar családi ház fűtési energiafogyasztása 300 kWh/év/m2, ami 19%-kal haladja meg egy lengyel otthon energiafogyasztását, de közel 38%-kal több mint egy osztrák és 64%-kal magasabb egy svéd családi ház energiafogyasztásánál.

Elavult családi házakban élünk

A Knauf Insulation adatai szerint a magyar lakosság 69%-a, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 előtt, az akkori, sokkal megengedőbb energiahatékonysági szabályoknak megfelelően. Az elavult ingatlanállomány felújítása egyre sürgetőbbé válik, ugyanakkor az energetikai fejlesztésüket állami források és támogatás nélkül kevesen tudják önerőből megvalósítani.

– A magyar háztartások energiafogyasztásának csökkentésére – és ezáltal pedig ökológiai lábnyomunk csökkentésére – az egyik leghatékonyabb, a lakosság számára is elérhető eszköz a szigetelés. Ennek révén – korszerű nyílászárók és a megváltozott hőigényeket lekövetni képes kazán megléte esetén – akár 40-50%-kal is csökkenthető egy 60-as, 70-es években épült magyar családi ház energiafelhasználása és az általa a légkörbe jutatott üvegházhatású gázok mennyisége – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója:

– Egy 100 négyzetméteres otthont nagyjából 1,8 millió forintból lehet szigetelni korszerű hőszigetelő anyagok felhasználásával, a 2018-tól az energetikai felújításokra vonatkozó előírásoknak megfelelően. Az épület-energiahatékonysági fejlesztéseknek új lendületet adhat az, ha a Családok Otthonteremtési Kedvezményét (CSOK) lakásfelújításra is igénybe lehet majd venni, illetve ha a panelprogram mintájára a legjellemzőbb és legenergiapazarlóbb vidéki családi házakra, a kockaházakra is kidolgoznak egy felújítási programot – tette hozzá a szakember.

Tovább szigorodik az építési szabályozás

A családi házak korszerűsítésének központi támogatása az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv célértékeinek eléréséhez is elengedhetetlen, hiszen 2018-tól szigorodnak az épületek energiafelhasználásra vonatkozó szabályozások. Ekkortól mind az új épületeknél, mind a felújításoknál (jelentős felújítások esetében az épületnek, nem jelentős felújítás esetében pedig az új szerkezetnek) meg kell felelni a költségoptimalizált követelményszintnek. Ez azt jelenti, hogy az épületszerkezeteknek a jelenleginél sokkal alacsonyabb energiafelhasználást kell produkálniuk, amely csak korszerű, 15-20 cm vastagságú hőszigetelő anyagok, megfelelő nyílászárók és kazán alkalmazásával érhető el. 2021-től még ennél is fenntarthatóbb épületekben élhetünk, hiszen ekkortól kizárólag közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt, ami a fentiek mellett magába foglalja azt, is, hogy az adott épület energiaellátását 25%-ban megújuló energiaforrásból kell biztosítani.

A családi házak szigetelésére az ősz is remek időszak. A Knauf Insulation összegyűjtötte, mire érdemes mindenképp figyelni:

1. Első lépésként egy energetikai audit segítségével fel kell térképezni, hogy hol a legnagyobb az épület hővesztesége. Ennek költsége 40-60 ezer forint, viszont megéri a ráfordítás, mivel kiderül, hogy a homlokzatot, falakat vagy tetőteret, lábazatot kell-e elsősorban szigetelni.

2. Általánosságban igaz, hogy elsőként a fűtési igényt érdemes csökkenteni a nyílászárók szigetelésével vagy cseréjével, majd a hőszigetelést, végül pedig a gépészet/fűtés korszerűsítését végezzük el.

3. A vizsgálatok szerint a homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energiamegtakarítást eredményez.

4. Az anyagválasztásnál érdemes ügyelni arra is, hogy az alapanyag ugyanattól a gyártótól származzon, ezáltal elkerülhető az anyagok minőségi különbsége.

5. Minden esetben érdemes szakembert hívni a munkálatok elvégzésére! Ha a kivitelezést is ismerősre, szomszédra, rokonra bízzuk, az komoly károkat okozhat az épületben és a pénztárcánkban. Egy építkezés során minden mindennel összefügg, ezért elengedhetetlen az előzetes, pontos tervezés.

Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal:
Nyomtatás

EZT IS NÉZD MEG!


Szigetelt ház – fűtés negyedáron
Közel háromhavi fűtésköltségének megfelelő összeget, vagyis 40 302 forintot spórolt...
Otthonunk hőszigetelése
Kedves Hajnalka! Nyeregtetős parasztházunk van. Mestergerendás fafödémünket szeretném...
Galériázott osztályterem
Augusztus van még, de hamarosan kezdődik újra a suli. Az iskolakezdésre való felkészülést...
Új tanév, új gyerekszoba: 5 tipp a szakértőtől
Mindjárt kezdődik a tanév, de a gyerekszoba felújítását nem jó az utolsó pillanatokra...
Szigetelés habszalaggal
A tél közeledtével egyre fontosabb lesz a lakásunk, házunk szigetelése. Milyen állapotban...
Miért ne spóroljunk a megfelelő alapozással
Hogyan akadályozható meg a beltéri falak penészesedése...

TPL_BEEZ2_ADDITIONAL_INFORMATION