A fenntarthatóság egyik alappillére és egyben követelménye az, hogy a gyártó a termék előállításához megújuló forrásból származó vagy újrahasznosított nyersanyagot használjon. A Knauf Insulation által Európa szerte, így Magyarországon is értékesített üveggyapot szigetelés például 80%-ban újrahasznosított üveghulladékból, 20%-ban pedig homokból készül, amely korlátlan mértékben áll rendelkezésünkre.
A szigetelőanyag előállításához természetesen szükség van energiára, ennek mértéke azonban messze elmarad attól az energiamennyiségtől, amelyet az épületeink szigetelése által biztosított energia megtakarítása jelent. A Knauf Insulation számításai szerint ugyanis megfelelő szigetelőanyaggal egy épület életciklusa alatt 400-szor több energiát lehet megtakarítani, mint amennyire annak előállításához szükség volt. Talán nincs is a világon még egy ilyen termék, ami hasonló mutatóval büszkélkedhetne.
A magastetők szigeteléséhez használt üveggyapot szigetelés gyártásához szükséges energiai befektetés már 6 hét, a külső falakra alkalmazott kőzetgyapot szigetelés gyártásának energiaigénye pedig 9 illetve 10 hét alatt „megtérül”. A szigetelés tehát már ilyen rövid időn belül megtakarít használójának annyi energiát, amennyit gyártásához használtak fel, így ezzel az eredménnyel valószínűleg világrekorder a pozitív „energiaszaldó” elérésének idejét tekintve.
Megfelelő szigeteléssel télen, a falak állapotától függően átlagosan 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenthető a lakások belső hőmérséklete, ez pedig a hó elején érkező fűtés- illetve villanyszámláink összegét is közel azonos arányban csökkenti. Épületeink energiafogyasztásának csökkentésén keresztül a szigetelés hozzájárul ahhoz is, hogy hazánk energiafogyasztása fenntartható pályán maradjon, vagyis energiaigényünk ne haladja meg a rendelkezésre álló készleteket.
Az Európai Unió tagállamainak épületállománya évente összesen 460 millió tonna széndioxid-kibocsátásért felelős, mely mennyiség évről évre csökkenthető lenne, ha fejlesztenénk épületeink energiahatékonysági tulajdonságait. Ezek hiányában azonban az Európai Unió rossz energiahatékonyságának költsége minden évben 270 millió eurót emészt fel.
Az állítások indoklásaként íme néhány számítás:
Mennyi egy épület életciklusa, hogyan jön ki a 400-szoros megtakarítás?
- A számításban 200 mm vastag, 040-es lambdával rendelkező, üveggyapot tetőszigetelést vettünk alapul.
- Klíma tekintetében Franciaország, ezen belül is Párizs időjárási és hőmérsékleti viszonyaival kalkuláltunk és 50 éves termék élettartammal számoltunk.
- Az életciklus elemzések alapján a szigetelőanyag előállításának energiaigénye – nem beleszámítva a használatot – 65 MJ / m2.
- 50 év alatt a szigetelőanyag által biztosított, elérhető energia megtakarítás 30 000 MJ / m2
- energiamegtérülés = megtakarítás / energiaigény, azaz 30 000 / 65 = 461, azaz több mint 400-szoros érték
Hogyan jön ki a 6-9-10 hét megtérülés?
- A fentivel azonos termékspecifikáció és klíma-körülmények, azaz 200 mm, 040 lambda üveggyapot, Párizs, 50 év
- 50 év, azaz 2600 hét alatt elérhető energia megtakarítás = 30 000 MJ / m2
- egy hét alatt az energia megtakarítás = 30 000 / 2600 = 11,5 MJ / m2
- vagyis: energiaszaldó = gyártás energiaigénye / egy hétre vetített energia megtakarítás, ami 65 / 11,5 = 5,65 hét
5,65 hét - 200 mm, 040 lambda üveggyapot
> 9 hét – 100 mm, 035 lambda kőzetgyapot
> 10 hét – 100 mm, 035 lambda EPS
Milyen vastag hőszigetelést kell felvinni egy átlagos családi házra, hogy a megtakarítás 35-40, illetve 60-65 százalék legyen? Mennyibe kerül a hőszigetelés (anyag+munkadíj) és a megtakarított gáz?
A 35-40%-os energia-megtakarítás kb. 8-10 cm vastag kőzetgyapot hőszigetelő tábla (FKDS) alkalmazásával érhető el.
A 60-65%-os energia-megtakarítás pedig kb. 14-15 cm vastag kőzetgyapot hőszigetelő tábla (FKDS) alkalmazásával érhető el.
Havonta megjelenő lakásfelújítással, átalakítással, építkezéssel, kertrendezéssel valamint számos egyedi barkács- és javítási ötlettel, tanáccsal szolgáló színes magazin.